Címke: 1991

Hozzá nagyon hasonló – és elterjedtebb – faj az amazonasi algaevőharcsa (Pterygoplichthys joselimaianus), melynél fiatalon még klasszikus foltminta látható, és csak idősödve alakulnak ki rajta e jellegzetes, csíkszerű foltok. A harmadik közel rokon faj a Madeira – algaevőharcsa (Pterygoplichthys lituratus).

Széles, lapos fejű algaevőharcsa, oldalát vértpáncél fedi, a lemezek szépen sorozatosan követik egymást. Hátúszója vitorlaszerűen felmerevíthető, tipikusan gibbicepsz-alakú vértesharcsa, gyakran gibbicepszként hozzák forgalomba! Sötétbarna alapon sárgás-krémfehéres szabálytalanul foltozott, de testszínezetének tónusa a hal kedvétől függhet, például ha stresszes a hal, akkor elmosódottabbak színei.

Apró termetű díszhal, hasonlóan a többi rokon törperazbórához. Szája felső nyílású.

A szokásos tepsifejű harcsa jelleggel rendelkezik. Színezete különösen feltűnő, fekete-fehér csíkozottságával.

A könyv több, mint 60 édesvízi növényfajról közöl részletes információkat, színes fényképeket. Emellett bemutatja a speciális igényeiket is, például a világítás vagy épp a fűtés tekintetében, hasznos tanácsokkal ellátva az olvasót.

Angol leírás:

Aquarium plants are more than mere adornments; they are the natural counterpart to fishes in a truly balanced system.

Ezt a szép razbóra fajt angolul Felkiáltójel razbórának is hívják, nem véletlenül, hiszen színsémáját nézve ráismerhetünk erre az írásjelre. Halunk zöldesen áttetsző testén mindkét oldalon jellegzetes aranysárga, sötétzöld, barna vonalak futnak, úgy, hogy a hátúszó vonalától összeszűkülnek, és a faroklapát tövénél kitágulva a felkiáltójel pontját alkotják.

Nem kifejezetten nagy termetű, kedves és barátságos megjelenésű páncélosharcsa faj. Alkatát tekintve klasszikusan tömzsibb, rövidebb testű, a fej kimondottan lekerekített. Több hasonló fajt is ismerünk, a leginkább hasonló küllemű a C066 leíratlan faj