Címke: Amerikai bölcsőszájúhalak

A test viszonylag magasnak hat, elsősorban a többnyire egyenesen tartott, magas hátúszó miatt. Oldalról nagymértékben lapított; a fej rövid, az orr legömbölyített tompa, a szájnyílás nagyon kicsiny és végállású.

A hal hátoldalának színe aranyló krémsárga, ami a kékes testoldalon keresztül alul világossárga árnyalatúvá válik. A szemtől a faroknyélig sötét vízszintes vonal fut végig; a fejen világoskék mintázat van.

A zöldessárga színezetű hal oldala kékes árnyalatú. Hangulatától és erőnlététől függően, testét számos függőleges sötét sáv keresztezheti; a szemtől a kopoltyúfedőn át ferde sáv húzódik.

A zömök testű hal színe általában aranybarna, oldalán a pikkelyek zöldeskék színben játszanak. Hangulatától függően, sötétebb mintázat jelenhet meg rajta.

A hal ezüstösbarna testét egymástól egyenlő távolságra elhelyezkedő, vonalat alkotó sötét pontok fedik. Egy sötét, vízszintesen fekvő, töredezett foltok alkotta sáv fut a kopoltyúfedőtől a farokig.

A test elnyújtott, kissé torpedószerű. Ezüstös kékesszürke alapon szabálytalan foltok borítják, mely az úszókra is átterjed.

Erőteljes, nagytestű, robusztus sügérfaj. Megjelenése tekintélyt parancsoló.

A VITORLÁSHALAK ALAKJA eltér a többi bölcsőszájúhalétól; testük korong alakú, oldalról lapított, úszóik megnyúltak, ami megnöveli magasságukat.

A vadon élő vitorláshalaknak két faja ismert: a Pterophyllum altum (lent) és a Pterophyllum scalarae (szemben), melyeknek több színváltozatát tenyésztették ki. Egyes vélemények szerint, csupán egy faj a P.

A Bölcsőszájú halfélék (Cichlidae) családjába tartozó, dél-amerikai nem. Keresztmetszete szinte kör alakú, s a magasra nyúló, a tövénél pikkelyes hát- és fark alatti úszó következtében magasabbnak látszik, mint amilyen hosszú.

A torpedó alakú hal színe az ezüstös kékesszürkétől a gyöngyházfényű zöldig vagy sárgáig változik. Az orrtól a farokúszó tövéig sötét sáv húzódik.