Pangio cuneovirgata – Jaguárcsík
Hosszúkás, hengeres csíkféle, bajuszszálakkal szája körül. Hasa fehér, testfélig nyúló háti mintázata van, ami barna és élénk citromsárga csíkok váltakozását jelenti.
Syncrossus helodes – Tigris díszcsík
Nyurga, hosszúkás, hengeres alakú csík. A Botia-alakú csíkok közül az egyik leginkább megnyúlt orrú fajok.
Botia dario – Bengáli díszcsík
Talajlakó, nyúlánk faj. Szája körül apró bajuszszálak vannak, szeme alatt felmereszthető tüske.
Syncrossus hymenophysa – Hamis tigriscsík
Az alak hosszúkás és esetlen, a hátvonal ívelt, a hasvonal viszont egyenes. Kétoldalt 3— 3 bajuszszál.
Misgurnus fossilis – Réti csík
A szemek alatt tüske van, de ezek a vastag bőrben rejtőznek. Az elülső orrnyílások csőszerűen meghosszabbodnak.
Yasuhikotakia modesta – Kék díszcsík
Teste kissé zömök, de oldalt nagyon lapított; a hasfal vonala ívelt, a farktő magas. Alapszíne szép zöldeskék vagy kék, a farkúszó sárgás és vörös közti színű.
Yasuhikotakia morleti – Csapatos díszcsík
E tökéletesen áramvonalas testű csík színe sárgásszürke, oldalának alsó része és a hasa világosabb, ezüstös árnyalatú. Hátoldalán egy sötét csík húzódik végig, faroknyelét is sötét sáv övezi.
Ambastaia sidthimunki – Törpe díszcsík
A halvány, fémes aranyszínű hal felső oldalán sötét, láncszemszerű mintázat húzódik; a kifejlett példányok mintázata lenyúlhat a testoldalra. A láncminta alsó része az orrtól a farokúszóig húzódó sötét vonalat alkot.
Chromobotia macracanthus – Öves díszcsík
A hal ívelt, narancssárga testét három fekete sáv keresztezi. A mell-, a has- és a farokúszó vöröses narancssárga; a hátúszó és a farok alatti úszó fekete, szegélyük világos színű.
Misgurnus anguillicaudatus – Mandzsu csík
A Csíkfélék (Cobitidae) családjába tartozó megnyúlt testű, angolnaszerű hal. A farokvég oldalról igen lapított. Az aranybarna színű, sötét pettyekkel tarkított, rendkívül megnyúlt alakú testét igen kis pikkelyek fedik, amelyek mélyen be vannak ágyazódva a bőrbe, de helyenként egészen hiányozhatnak is.