Danio nigrofasciatus – Pettyesúszójú dánió

Ennek a kistermetű dániófaj testének formája karcsú, elnyújtott, a hasi tájék sárgás-fehér, háta olajbarna, oldalának alapszíne narancsos-barnás, melyen három szalag különíthető el, az oldalvonalat egy a fejtől a farokúszó tövéig egy futó erős, acélkék színű csík díszíti, mely a faroknyélen kissé kiszélesedik, és a farokúszó lapátján folytatódik. E csík felett egy kevésbé kifejezett, az egyedekre jellemzően szaggatott szalag látható, mely szintén folytatódik a farokúszón, és a oldalvonali csíkkal egy fecskefarkat alkotnak, és e két csík közötti területet csillogó fehér szín emeli ki, mely a farokúszón, a fecskefarkon belül is folytatódik.

Osteochilus vittatus – Hasselt-Márna

A fiatal példányok pikkelyeik vörösesbarna pontmintázata miatt csíkosnak tűnnek. A faroknyélen sötét folt van.

Barbodes kuchingensis – Hamiscsíkos díszmárna

Formájában és testméretében a többi díszmárnához hasonlít, alapszíne narancsos, akárcsak úszói és kopoltyúfedője. Nevét az oldalán látható érdekes pontsorokról kapta, melyek optikailag sávokká állnak össze, legjellegzetesebb az oldalvonali pontsor, mely a fej felöl indulva 3 ponttal később a has felső részére esik le, majd 8 pöttyel később visszatér az oldalvonalhoz (miközben egy függőleges csík a felénél metszi, és így egy kereszt forma alakul ki), hogy a farokúszó tövénél érjen véget.

Rasbora kottelati – Kottelat razbóra

Alakja igen áramvonanalas, gyorsfolyású vizekhez alkalmazkodott. Teste alapszíne sárgásbarna, az oldalvonalon egy sötét sáv húzodik.