Indoreonectes evezardi – Indiai barnacsík
Zömök, hengeres testű faj, néhány pár bajuszszállal szája körül. Teste krémbarna alapszínű, melyen halvány feketés harántcsíkok díszelegnek.
Sahyadria denisonii – Vörösorrú torpedómárna
Elnyújtott rombusz alakú teste torpedóra emlékeztet, melyet farokúszójának tövétől az orra hegyéig húzódó húzódó fekete csík díszít. Hátúszója első néhány sugara, és a fekete oldalcsík felett szemén, orrán egészen a már említett hátúszó kezdetének vonaláig tartó vastag csík karmazsinvörös.
Pethia stoliczkana – Napfoltos díszmárna
A halvány, ezüstösbarna hal testét feketével szegett pikkelyek fedik. Testén két kis, fekete folt van, az egyik a faroknyélen, a másik pedig a kopoltyúnyílás mögött.
Puntius vittatus – Ezüstös díszmárna
Az ezüstös díszmárna teste jellegzetes márna alakú. A hátoldal olívazöld színe a hasoldal felé ezüstöszöld árnyalatúvá válik.
Danio nigrofasciatus – Pettyesúszójú dánió
Ennek a kistermetű dániófaj testének formája karcsú, elnyújtott, a hasi tájék sárgás-fehér, háta olajbarna, oldalának alapszíne narancsos-barnás, melyen három szalag különíthető el, az oldalvonalat egy a fejtől a farokúszó tövéig egy futó erős, acélkék színű csík díszíti, mely a faroknyélen kissé kiszélesedik, és a farokúszó lapátján folytatódik. E csík felett egy kevésbé kifejezett, az egyedekre jellemzően szaggatott szalag látható, mely szintén folytatódik a farokúszón, és a oldalvonali csíkkal egy fecskefarkat alkotnak, és e két csík közötti területet csillogó fehér szín emeli ki, mely a farokúszón, a fecskefarkon belül is folytatódik.
Trichogaster labiosa – Ajakos gurámi
Valamivel kisebb a szivárványos guráminál, mégis gyakran összetévesztik vele, de több és keskenyebb csíkja van. A kicsiny végállású száj fölött egy feltűnő duzzanat van, amely a bőrnek a felső állkapocs fölött való megvastagodásának következménye, s elsősorban ivarérett hímeknél fordul elő, innen származik köznapi neve.