Polypterus palmas – Törpe sokúszós csuka
Sárgásbarna alapszínű, világosszürkés rácsmintákkal hátán és oldalán. Alkata a sokúszós csukáknál szokott..
Carinotetraodon travancoricus – Törpe gömbhal
Kistestű faj, törzse tömzsi, fejehegyes, farka keskenyedő. A farkúszó összeragadtnak tetszhet néja.
Oryzias woworae – Vörösúszójú rizspontyocska
Enyhén magas hátú, és mélyebb hasú faj, teste farkafelé karcsúsodik. Testük irizálóan kék, úszóik viszont izzó vörös szegélyűek.
Osteoglossum bicirrhosum – Ezüst csontnyelvű hal
Egyenes hátú, viszonylag vékony hal. Fark alatti úszója – némiképp a késhalakoz hasonlóan – hosszan elnyúlott.
Apteronotus albifrons – Fekete szellemkéshal
Teste vékony, hosszúkás. A késhal elnevezés egyrészt késvékony testére, másrészt pedig alakjára is utal egyuttal, hiszen vaskos fejétől a farkáig keskenyedig teste, és az egész hasoldalán egy úszó halad végig, amit hullámszerűen mozgat, elsősorban ezzel képes mozogni.
Rhinogobius duospilus – Fehérpofájú mikulásgéb
Alapszínezete ezüstszürke, rajta különböző sötétebb mintázat figyelhető meg. A torok és az úszók általában mintázottabbak.
Polypterus ornatipinnis – Gyöngyfoltos sokúszós csuka
A testet vastag, rombusz alakú pikkelyek borítják, amelyeket vastag zománcréteg fed. A hátúszó számos, egy-egy tövis által tartott úszócskára oszlik, amelyek csak izgalmi állapotban egyenesednek ki.
Parambassis lala – Indiai üvegsügér
A nagyon rövid, ugyanakkor magas-hátú test oldalról igen lapított. Idősebb állatok homlokvonala erősen behajlik.
Gnathonemus petersii – Elefánthal
A hal feje a test hosszának megközelítőleg a negyedét teszi ki. Az alsó állkapocs szokatlanul megnyúlt, mutatóujjszerű húsos kinövés van rajta.
Lepisosteus osseus – Márványos kajmánhal
A nyúlánk hal hátoldalának zöldesbarna színe a test alsóbb részein világosabb árnyalatú, a hasoldal pedig sárga színű. Egy foltokból álló széles sötét sáv fut az orrtól a faroknyélig.