Gnathonemus petersii – Elefánthal
A hal feje a test hosszának megközelítőleg a negyedét teszi ki. Az alsó állkapocs szokatlanul megnyúlt, mutatóujjszerű húsos kinövés van rajta.
Lepisosteus osseus – Márványos kajmánhal
A nyúlánk hal hátoldalának zöldesbarna színe a test alsóbb részein világosabb árnyalatú, a hasoldal pedig sárga színű. Egy foltokból álló széles sötét sáv fut az orrtól a faroknyélig.
Mastacembelus armatus – Foltos tüskésangolna
A kígyószerű hal testének felső oldala aranybarna, alsó része sötétbarna. Hasoldalán két sor ovális folt látható.
Macrognathus circumcinctus – Gyűrűs tüskésangolna
Az aranybarna hal testének középső kétharmadát függőleges sötét sávok keresztezik, melyek legszélesebb részüknél egy szaggatott vonalat alkotnak a testoldalon. A hátúszó előtt apró tüskék sorakoznak..
Mastacembelus erythrotaenia – Vörössávos tűzangolna
A sötét, barnásfekete tűzangolnán számos lángvörös, vízszintes vonal fut. A farokúszó szegélye szintén vörös; a fejen vörös és sárga rajzolat lehet..
Oryzias melastigma – Feketefoltos rizspontyocska
A fakó ezüstszínű hal oldalvilágításban kékes fényben játszik. Gerincoszlopa látható, kicsi hátúszója messze hátul ül..
Pantodon buchholzi – Pillangóhal
E hal aranysárga testén barna foltok vannak és oldalán halvány vízszintes vonalak húzódnak. Tarka mellúszói nagyon nagyok, felülről lepkeszárnyra emlékeztetnek.
Xenentodon cancila – Ezüst tűcsuka
A tűformájú hal hátoldala sárgásbarna, haloldala ezüstös. E két területet egy sötétbarna sáv választja el egymástól.
Badis badis – Kéksügér
A színváltozatok száma olyan nagy, hogy a színezet ismertetése lehetetlen. A hímek általában sötétkék vagy feketés alapon vöröses foltokból összetevődő keresztsávosak, a sávok azonban az ivás idején eltűnnek, s egyenletesen sötét színnek adnak helyet.