Gnathonemus petersii – Elefánthal

A hal feje a test hosszának megközelítőleg a negyedét teszi ki. Az alsó állkapocs szokatlanul megnyúlt, mutatóujjszerű húsos kinövés van rajta.

Lepisosteus osseus – Márványos kajmánhal

A nyúlánk hal hátoldalának zöldesbarna színe a test alsóbb részein világosabb árnyalatú, a hasoldal pedig sárga színű. Egy foltokból álló széles sötét sáv fut az orrtól a faroknyélig.

Mastacembelus armatus – Foltos tüskésangolna

A kígyószerű hal testének felső oldala aranybarna, alsó része sötétbarna. Hasoldalán két sor ovális folt látható.

Macrognathus circumcinctus – Gyűrűs tüskésangolna

Az aranybarna hal testének középső kétharmadát függőleges sötét sávok keresztezik, melyek legszélesebb részüknél egy szaggatott vonalat alkotnak a testoldalon. A hátúszó előtt apró tüskék sorakoznak..

Mastacembelus erythrotaenia – Vörössávos tűzangolna

A sötét, barnásfekete tűzangolnán számos lángvörös, vízszintes vonal fut. A farokúszó szegélye szintén vörös; a fejen vörös és sárga rajzolat lehet..

Oryzias melastigma – Feketefoltos rizspontyocska

A fakó ezüstszínű hal oldalvilágításban kékes fényben játszik. Gerincoszlopa látható, kicsi hátúszója messze hátul ül..

Pantodon buchholzi – Pillangóhal

E hal aranysárga testén barna foltok vannak és oldalán halvány vízszintes vonalak húzódnak. Tarka mellúszói nagyon nagyok, felülről lepkeszárnyra emlékeztetnek.

Xenentodon cancila – Ezüst tűcsuka

A tűformájú hal hátoldala sárgásbarna, haloldala ezüstös. E két területet egy sötétbarna sáv választja el egymástól.

Badis badis – Kéksügér

A színváltozatok száma olyan nagy, hogy a színezet ismertetése lehetetlen. A hímek általában sötétkék vagy feketés alapon vöröses foltokból összetevődő keresztsávosak, a sávok azonban az ivás idején eltűnnek, s egyenletesen sötét színnek adnak helyet.