Poecilia parae – Feketeszalagos guppi
A Guayanából 1939-ben Európába került halak külsőre a szivárványos guppira hasonlítanak. A hím 3, a nőstény 4,5 cm hosszúságot érhet el.
Belonesox belizanus – Rabló fogasponty
A csőröscsukák (Belone) és a közönséges csukák (Esox) nemeiből kombinált nevű fogaspontynem egyetlen faja. Az akváriumainkban gondozott egyik legnagyobb testű elevenszülő fogaspontyunk.
Gambusia holbrooki – Keleti gambúzia
A hím 3,5, a nőstény max 8 cm hosszúságot érhet el. Alakja különösebben nem tér el a többi gambúziáétól.
Gambusia punctata – Aranyfényű gambúzia
A hím 5, a nőstény 9 cm hosszúra nőhet meg. A hím szürkéskék alapon pompásan csillogó világoskék foltokat visel, és oldalán vízszintesen húzódó finom rozsdavörös foltsorok díszlenek.
Allotoca dugesii – Darázspontyocska
Megnyúlt, de erős testű hal, keskeny faroknyéllel.A hím testoldalának alsó része aranysárga; a nőstényen kék, néha sötétebb színű csíkok futnak. A hím farok alatti úszója nem vesszőszerű, mint más elevenszülő fajokon, de a nőstényé jellemzően legyező alakú.
Xenotoca eiseni – Eisen fogasponty
A hal faroknyelén ragyogó narancssárga és vörös foltok láthatók, melyek a hímeken élénkebbek. Színe a hátúszó előtt sárgásbarna, máshol fémes kékeszöld.
Xiphophorus helleri – Mexikói kardfarkú hal
A karcsú, nyúlánk hím farokúszójának alsó sugarai nagyon meghosszabbodtak. Háta olajzöld, oldalai zöldessárgák, a hasa sárgás.
Brachyrhaphis roseni – Zöld patakpontyocska
A szép példányok hátoldala zöldesbama, testoldala zöldes fényű aranysárga, hasoldala pedig ezüstös-színű. Oldalát keskeny, függőleges, egyenlő távolságra futó sötét sávok keresztezik, melyek a hátúszó előtt a test teljes mélységéig lenyúlnak.A hím sárga és vörös hátúszójának sötét a külső szegélye, a gonopódiuma hosszú és sárga színű.
Xiphophorus nezahualcoyotl – Színjátszó kardfarkú hal
A sárgásfehér hal oldalát szeszélyesen előbukkanó foltok tarkítják, és sötét szélű pikkelyei közül néhány cikcakk vonalban helyezkedik el. Oldalról megvilágítva teste némileg ibolyafényű.
Gambusia affinis – Szúnyogirtó fogasponty
A főleg állatokkal táplálkozó Gambusia nem néhány fajával találkozhatunk a szobai akváriumokban, de nem olyan gyakoriak manapság, mint azelőtt. Mivel sem a víz alacsonyabb hőfokára, sem annak összetételére nem igényes, egyúttal a szúnyoglárvák nagy étvágyú tizedelője, valamennyi kontinens tropikus vagy mérsékelt övi, hőforrás táplálta vizébe betelepítették, ahol igény volt rá.