Scardinius erythrophthalmus – Vörösszárnyú keszeg

Enyhén magas hátú, laposabb testű faj. Pikkelyei ezüstösek, úszói vörösek, nevét is erről kapta..

Ctenopharyngodon idella – Amur

Hosszú, erős hal, feje csontos, kopoltyúlemeze nagy. Nagy méretű pikkelyei ezüstösek, nem színes faj..

Chondrostoma nasus – Paduc

Hosszúkás, lapos testű faj, orra tompa, szája alsó nyílású. Teste ezüstös, úszói vörösesek..

Acipenser ruthenus – Kecsege

Hosszúkás, lapos testű hal, alsó állású szájjal. A szája körül bajuszszálak vannak, orra pedig hegyes, hosszú, tapogatószerű.

Silurus glanis – Európai harcsa

Hosszú hal, feje lapos, szája nagy, oldala lapított. Bajuszszálak segítik az érzékelésben szája szélén.

Misgurnus fossilis – Réti csík

A szemek alatt tüske van, de ezek a vastag bőrben rejtőznek. Az elülső orrnyílások csőszerűen meghosszabbodnak.

Perccottus glenii – Amuri küllő

A test zömök, bunkó alakú. Keresztmetszete kerekded, csak a test vége felé oldalt erősebben lapított.

Gasterosteus aculeatus aculeatus – Háromtüskés pikó

A pikóknak négy fésűs kopoltyújuk van. Hátúszójuk elülső része néhány vastag, szabadon álló tüskévé alakult át.

Alburnus alburnus – Szélhajtó küsz

A test hosszúkás, az előfordulási helytől függően kissé változó. A szájrés meredeken fölfelé irányul.

Gymnocephalus cernua – Vágó durbincs

Pikkelyei mérsékelten nagyok. Hosszúsága 15 cm-t ér el, maximálisan 25 cm lehet (400 gramm).
Piszkos-zöld, sötét foltok tarkítják, a hasoldal világos..