Címke: Indoausztrál régió növényei

Könnyen felismerhető, nehezen összetéveszthető növényfaj. Gyönyörű üdezöld, erősen tagolt, osztott levelekkel rendelkezik, melyek hossza elérheti a 10 cm-t is.

Némileg hasonlít a fodroslevelű vízikehelyhez, de nem „buborkás” leveleinek felülete, hanem enyhén csavarodott, főleg a levélszéleken tűnik ez fel. Hosszú levélnyele van, szép üdezöld leveleinek széle fodros, erről kapta magyar elnevezését.

Cryptocorynekre hasonlít külsőleg, mivel enyhén fodros szélű és hosszúkás leveleket növeszt. Mérete azonban eltér tőlük, mert sokkal hosszabb leveleket ereszt, melyek akár 50, kivételes esetben 80 cm-re is megnőhetnek.

Mélyzöld, enyhén hosszúkás, lekerekített levelei vannak. A levelek kezdetben (főleg emers nevelésű példányoknál) egészen ovális, tojásdad alakúak, víz alatt azonban (fénytől függő mértékben) megnyúlhatnak.

Vöröses árnyalatúak szárai, melyek aránylag hosszúak. Levelei nagyok, kissé hegyesek, némiképp lándzsaszerűek.

Üdezöld leveleinek kinézete hasonlít a fodroslevelű vízikehelyére (C. aponogetifolia), dudoros felületű.

Hosszú fehér gyökereket ereszt, előfordulhat, hogy több energiát fordít a növény akváriumban a gyökérnövekedésre, mint a levelek megfelelő fejlődésére. Szára hosszú, vöröses kezdetű.

Dús, kiterjedt gyökérzetű, nem túl hosszú szárú, de aránylag hosszú levelű növény. Levelei jellemzően barnás színűek, bár már rengeteg színváltozatát létrehozták.

Indás tövű submers növény. Alsóállású, szép, élénkzöld levelei szalagszerűek, és spriálisan futnak, bár tövük egy darabig még egyenes marad.

Lándzsás levelének felülete sötétzöld selymes fényű, olykor kékes-zöld, az erezet pedig világos színével tűnik elő. A levél fonáka világos, helyenként liláspiros, árnyékolt helyen halványzöld.