Bedotia geayi – Vörösfarkú kalászhal

Megnyúlt testű, karcsú hal. Viszonylag kicsi, hegyes fejjel rendelkezik. Teste ezüstös, illetőleg aranybarna alapszínt mutat. Halunk teste középső tájékán, hosszanti irányban elnyúló fekete sávot visel, s gyakran az alhasi régión is láthatunk ilyen mintázatot.
Glossolepis multisquamata – Díszes magashátú szivárványhal

Jellemzően búzakalász alakú, kicsi fejű tipikusan magas hátú szivárványhalfaj. Hátúszója kettős, osztott.
Pseudomugil gertrudae – Pöttyös törpekalászhal

Pici, hosszúkás testű kis kalászhal. A Pseudomugilok legszebbikeként tartják számon.
Pseudomugil furcatus – Villásfarkú kalászhal

Teste aranyos-kékesen áttetsző, úszói viszont rikító citromsárgák, gyakran hasalja is erősebb sárga. Szeme kéken csillog..
Pseudomugil signifer – Vitorlás törpekalászhal

Kistestű, felső szájállású faj. Rézbarna-mézszínű alapszínű faj.
Melanotaenia praecox – Törpe szivárványhal

Magas hátú faj, mint az a kalászhalaknál megszokott, teste némileg hasonlít egy kalászszemre, nevét is erről kapta. A szivárványhalak közt nem számít nagy termetűnek.
Marosatherina ladigesi – Celebeszi vitorláshal

A hal színe a fényviszonyoktól függ, de főként halvány aranysárga, a hasoldal felé ezüstös. Színjátszó oldalán világos kékeszöld vonal húzódik végig a faroknyélig.
Melanotaenia boesemani – Boeseman-szivárványhal

Teste kétszínű; a fej és mellrésze része acélkék, sötét keresztcsíkokkal, a hátulsó egyszínű sárga. A kék testközép táján sárgába megy át, és a farok felé tűzpiros színű, fehérrel szegett úszókkal.
Melanotaenia fluviatilis – Folyami szivárványhal

Az ezüstös ibolyaszínű hal teste sárga és kék árnyalatokat is tartalmaz. Keskeny, vízszintes csíkjai a pikkelyek sötétebb sarkai miatt alakulnak ki.
Melanotaenia herbertaxelrodi – Axelrod-szivárványhal

Rokonaihoz hasonlóan közepesen nyújtott, gabonaszemet formázó testű hal, viszonylag magas háttal. Feje kicsi, előreugró. Alapszínét az egész testét borító zöldes-aranysárga pikkelyek adják.