Rasbora borapetensis – Sziámi razbóra

Karcsú, halványsárga testén a kopoltyúfedőtől a faroknyél végéig feltűnő sötét sáv fut végig, melyet kihangsúlyoz a fölötte futó aranyszínű vonal. A farok alatti úszó alapján is végighúzódik egy sötét vonal.

Danio albolineatus – Színjátszó dánió

A szürkészöld alapszínű faj ivarérett példányai színjátszóak. Testük színe a megvilágítástól függ: oldalvilágításnál, főként ívási időszakban, látványos gyöngyházibolya fényben tündökölnek.

Systomus asoka – Asoka díszmárna

Ezt a díszmárna alfajt 1989-ben fedezték fel. Hosszúkás testét sárgás alapon sötétszínű pontsorok díszítik, melyek a pikkelyek tövén található foltokból adódnak, a faroknyélen kiegészítve egy nagyobb sötét folttal.

Barbodes lateristriga – Farkszalagos díszmárna

A fiatal halak testét két függőleges sáv keresztezi. Faroknyelén széles, vízszintes fekete vonal fut hátrafelé és a farokúszó néhány központi sugarán folytatódik.

Rasbora caudimaculata – Küszrazbóra

Feltűnő jellegzetessége farokúszója, ami mélyen villás és sárga színű lebenyei fehér csúcsú fekete foltban végződnek. A nőstények testének körmérete a szaporodási időszakban megnő.

Danio rerio var. frankei – Leopárddánió

Köznapi nevét aranysárga testét borító pettyeiről kapta, melyek a leopárd mintázatára hasonlítanak. Az itt bemutatott két változat közül a hosszú úszójút akváriumban tenyésztették ki.

Enteromius fasciolatus – Afrikai kékcsíkos díszmárna

Mutatós, az akvarisztikába 1903-ban, a hamburgi Akvárium által bevezetett faj, amely társas akváriumba való. Karcsú és nyúlánk, oldalról lapos, a hátvonal íveltebb, mint a hasvonal.

Striuntius lineatus – Sávos díszmárna

Testük alapszíne sárgás, ezüst csillogású, a reá eső fénytől függően. A kopoltyútól négy, más területről származóknál hat kékes csík fut a testen végig, a halványsárgás farokúszóig..