2006-ban találtak egy törpe küllő-fajt (Trimmatom nanus), mely tengervízben él, és eddig a világ legkisebb halaként tartották nyilván, de időközben a kutatók leírtak egy új faját, amelyik megfosztotta őt ettől a megtisztelő címtől.
A miniatürizálódás majdnem minden gerinces állatnál megfigyelhető, de sehol sem olyan gyakori, mint a halak esetében. A halak kapcsán eddig úgy tartották, hogy egy felnőtt hal méretének alsó határa 20 mm körül alakul. Egy egész sor elváltozást találtak ezeknél az állatoknál, pl. kevesebb úszósugarat, kevesebb csontot és az életfenntartásához tartozó szervek további csökkenését is. A most leírt két faj a Paedocypris nemzetségbeli fajok számát növeli, az ivarérett nőstény Paedocypris progenetica csak 7.9 mm (SL) hosszú, és ezért ő a világ legkisebb leírt gerinces állata. A rekordgyanús hal a milliméter tizedrészével múlta alul az eddigi bajnokot (8.0-ról 7.9-mm-re csökkentette). A másik faj, P. micromegethes átlagosan csak egy milliméterrel nagyobb (8.8 mm SL) és kis jellemzőkben különbözik, ezért megkülönböztetéséhez nagyon pontos megfigyelés és szaktudás szükséges. Több mint 60 példányt vizsgáltak meg, és a kifogott hímek maximális mérete 9,8 mm, a nőstényeké 10.3 mm-nek adódott. A legkisebb ivarérett állat hosszúsága 7.9 mm volt, és az ennél kisebb példányok (Cyprinidae) családjába tartoznak. A továbbiakban közlünk néhány morfológiai adatot azok számára, akiket az ilyesfajta adatok nem untatnak: A legkisebb hal alaptípusa (P. progenetica) Szumátrán a Jambi tartományában, körülbelül 15 kilométer távolságra Muara Sabak-tól egy távoli mocsár-vidéken fogták be. Különféle paratipusokat ugyanitt Jambiben fogtak még egy másik lápvidéken is, és az Indonéz Bintan szigeten. Mindegyik terület nagyon savanyú (kb.3 pH), tipikusan fekete- és nagyon lágy vizű vízi-élőhely. Az alaptípus lelőhelyének fenekét egy rendkívüli, három méter vastag tőzegréteg borítja. Ezenkívül több fajt találtak még szórványosan Malajziában és Borneón („Sarawak” terület) is. Az állatok élőhelyükön a mélyebb, hűvösebb, árnyékosabb helyeken tartózkodnak a talaj közelében, de nem közvetlenül a talajon. A hal fő táplálékát a planktonikus élőlények, rákocskák és ezek lárvái alkotják. Az élő állatok áttetsző narancsszínbe hajló színűek, a hímek egy irizáló pontot viselnek a szemek között a fejük tetején, ami a nőstényeken nem található meg.
A Paedocypris progenetica, a világ legkisebb hala.
A halat M. Kottelat és Tan Heok-Hui 1996-ban fedezte fel, de csak mostanra gyűlt elég adat össze a leíráshoz. Mióta akváriumban tartják a halakat, könnyebb megfigyelni szaporodásukat és viselkedési formáikat. Kiderült, hogy a hímek a párosodás alatt mellúszóikkal magukhoz szorítják a nőstényt, aminek következtében az ikrák belső megtermékenyítéssel termékenyülnek meg (a hímnek hypertrophikus nemzőszerve van). A nőstények 4-20 ikrát raknak le, amit valószínűleg a hím őriz, és esetleg mellúszóival legyezget is. De ez leginkább még spekuláció szinten van és bizonyítása még sok vizsgálatot igényel. Mindenesetre egyre erősebben veszélyeztetett ezeknek a lenyűgöző halaknak (és talán még további felfedezetlen fajaiknak) az élőhelye. Felelőtlenül kizsákmányolják a természetet, lelkiismeretlenül irtják az erdőket, kiszárítják a mocsaras területeket, hogy művelhető földekhez jussanak, és a fent említett országokban a környezetszennyezés is egyre súlyosabb, ami biztosan súlyos következményekkel jár a későbbiek folyamán.
Csak remélni lehet, hogy ezek a fajok elkötelezett akvaristáknál kötnek ki, akik gondozzák őket, és ezek a csodálatos állatok a jövőben szaporodni fognak kezeik közt számos nemzedéken át.
Forrás: Maurice Kottelat, Ralf Britz, Tan Heok Hui &, Kai-Erik Witte, 2006.: Paedocypris, egy új nemzetség Dél-Ázsia pontycsaládjából, figyelemre méltó szexuális dimorphismussal, egyben a világ legkisebb gerincese. (Paedocypris, a new genus of Southeast Asian cyprinid fish with a remarkable sexual dimorphism, comprises the world's smallest vertebrate.) Proc R Soc B doi: 10.1098/rspb.2005.3419.
Fordította: gabrinus 2008. június 10.
Lelőhely: aquanet.de
