Jellemzők: állóvízi

Némileg hasonlít a fodroslevelű vízikehelyhez, de nem „buborkás” leveleinek felülete, hanem enyhén csavarodott, főleg a levélszéleken tűnik ez fel. Hosszú levélnyele van, szép üdezöld leveleinek széle fodros, erről kapta magyar elnevezését.

Cryptocorynekre hasonlít külsőleg, mivel enyhén fodros szélű és hosszúkás leveleket növeszt. Mérete azonban eltér tőlük, mert sokkal hosszabb leveleket ereszt, melyek akár 50, kivételes esetben 80 cm-re is megnőhetnek.

Mélyzöld, enyhén hosszúkás, lekerekített levelei vannak. A levelek kezdetben (főleg emers nevelésű példányoknál) egészen ovális, tojásdad alakúak, víz alatt azonban (fénytől függő mértékben) megnyúlhatnak.

Vöröses árnyalatúak szárai, melyek aránylag hosszúak. Levelei nagyok, kissé hegyesek, némiképp lándzsaszerűek.

Dús, kiterjedt gyökérzetű, nem túl hosszú szárú, de aránylag hosszú levelű növény. Levelei jellemzően barnás színűek, bár már rengeteg színváltozatát létrehozták.

Hosszúkás, hegyes levelei aránylag hosszú száron ülnek. Közepesen mélyzöld színű.

Erős, üdezöld levelekkel rendelkezik, melyeknek fonákja halványabb színű. Leveleit és gyökerét is gyöktörzsről (rizóma) fejleszti, mely szintén viszonylag ellenálló (talaj alá temetni azonban nem szabad!).

Világosbarna alapszínű, hosszúkás, karcsú tollasbajszú harcsafaj. Fején aránylag sok, kisebb fekete folt van, oldalán ezek száma ritkul, de méretük növekszik.

Bíborpiros alapszínű, akárcsak rokon fajai. Testén sok pici, kékesfehér foltocska van.

A természetben az egyik leggyakoribb tollasbajszú harcsafaj, aránylag nagyobb méretet is elérhet. Arany színváltozatát is kitenyésztették.