Jellemzők: alsó szint

A Bölcsőszájú halfélék (Cichlidae) családjába tartozó, dél-amerikai nem. Keresztmetszete szinte kör alakú, s a magasra nyúló, a tövénél pikkelyes hát- és fark alatti úszó következtében magasabbnak látszik, mint amilyen hosszú.

Közepes méretű, tipikus amerikai sügérfaj. Ezüstszürke – piszkosfehér alapszínét fekete függőleges csíkozottság díszíti, melyek gyakran koromfeketék, de legalábbis sötétszürkék.

A hengeres testű hal aranybarna alapszínén három sötét, hosszanti sáv fut végig. Ezeket a sávokat egymástól egyenlő távolságra fekvő, függőleges, halvány sávok keresztezik, melyek majdnem a hasoldalig érnek.

A nem többi fajánál karcsúbb testű hal. Színe kékesszürke, a testoldal felső része sárgás árnyalatú és jól látható sötét, rombusz alakú foltok vannak rajta..

Nagytestű, erős, kifejezetten robusztus felépítésű sügérfaj. Testfelépítése teljes mértékben erőt, impozánsságot sugároz.

A hal testén hosszirányban négy vagy öt sötét sáv fut végig, melyek a fejre is ráhúzódnak és a farok tövén végződnek. A hal alapszíne aranysárga, de a száj körül és a fej alsó részén világoskék vonalak jelenhetnek meg..

A vitorláshalakhoz hasonlóan, a diszkoszhalak korong alakú teste sem jellemző a bölcsőszájúhalak családjára. A diszkoszhalak csak erre szakosodott akvaristának ajánlhatók, mivel különleges vízminőséget igényelnek: lágy, kissé savas és tőzegen átszűrt, viszonylag meleg vizet kívánnak.

Hosszúkás testalkatú törpesügér faj, kifejletten a nőstények általában 5 cm-sek, a hímek 1-2 cm-vel nagyobbak. Feje kihegyesedő, fejtetőjén enyhén ívelt.

A fajnak sok színváltozata van, főként a nőstények között, melyek narancssárga és fekete foltokat viselhetnek. Testük hengeres, egyaránt megnyúlt és oldalról összenyomott, a hímek mindig nagyobbak, mint a nőstények és színezetük minden esetben eltérő, de a hím kékesszürke testén sötét függőleges sávok vannak.

Meglehetősen magas, oldalt nagyon lapított. A fajra jellemző a meredeken emelkedő homlok, az egyenes hasvonal és a viszonylag nagy, hegyben végződő fej.