Jellemzők: átlátszó vízi

Ritkán tartott, akváriumokban nem túl gyakori páncélosharcsa. Rendkívül hasonlít a Corydoras punctatusra és a C. paraguara, hasonlóan apró fekete pöttyös mintája van.

Oldalukon egy markánsabb fehér csíkot figyelhetünk meg az oldalvonal mentén. E fölött, a fölső csík már csupán foltsorrá alakult, láncszerűen, kis fekete megszakításokkal követik egymást a fehér területek. A hűvös vizet kedveli!

Karcsú, hátrafelé elkeskenyedő farknyelű páncélosharcsa faj. Az 1-es leszármazási vonalba soroljuk (ln1), az ide tartozó harcsák jellemzően megnyúltabb arcorral rendelkeznek. A farktőben találunk egy ibolya vagy violakék foltot. Úszói színtelenek.

Bár csak 2019-ben írták le, hosszú évtizedek óta tartjuk akváriumainkban a fajt. Korábban tévesen ezt a harcsát ismertük Corydoras arcuatus néven.

Fenséges megjelenésű, összetéveszthetetlen küllemű árgushal-faj. Sajnos csak elvétve fordul elő a kereskedelemben.

Azon rendkívül kevés sügérfaj egyike, melyek kifejezetten a brakkvízi közeghez alkalmazkodtak. A tilápiákkal áll közeli rokonságban, az akvárium növényeit elfogyaszthatja.

Alkatában a pápua tigrishalra emlékeztet, alapvetően egy magasabb hátú tigrishal-faj, de az előbb említett rokonánál kicsit nyúlánkabb. Szintén jellemző rá, hogy a hátúszó első felén megvastagodtak az úszósugarak, melyek mérete is feltűnő.

Robusztus testfelépítésű faj, hegyes, megnyúlt arcorral. Testalkata némileg emlékeztet a levélhalakéra – ez nem véletlen, hasonló életmódú, lesben álló ragadozó.

Kis testméretű, kihegyesedő arcorral rendelkező gurámifaj. Alapszíne szürkésbarna, ezüstös. Oldalvonala mentén egy hosszanti, sötétbarnás csík fut, majd egy vékonyabb sáv e fölött. Ez utóbbi a hal kedvétől függően néha alig látható.

Viszonylag kisebb testű, átlagos felépítésű harcoshalfaj. Alapszíne sárgásbarna, de ennek árnyalatai változhatnak, hátuk néha kicsit sötétebb.