Melanotaenia herbertaxelrodi – Axelrod-szivárványhal
Rokonaihoz hasonlóan közepesen nyújtott, gabonaszemet formázó testű hal, viszonylag magas háttal. Feje kicsi, előreugró. Alapszínét az egész testét borító zöldes-aranysárga pikkelyek adják.
Melanotaenia lacustris – Türkizkék szivárványhal
A fiatal hal oldalának közepétől a faroknyeléig sötétebb kék sáv fut; a test alapszíne világos szürkéskék. A kifejlett példányok testének felső oldala sötét zöldeskék, alsó része világosabb.
Melanotaenia maccullochi – Ausztráliai szivárványhal
Az aranyló fémeskék színű hal hát- és hasoldala egyformán ívelt. A testét fedő számos vízszintes vonalat apró vörösesbarna pontok alkotják (a színhatás függ az oldalvilágítás mennyiségétől).
Melanotaenia splendida – Keleti szivárványhal
Hosszúkás, megnyúlt testű, kihegyesedő fejű szivárványhal. Mint rokonai, ő is osztott, két részből álló hátúszóval rendelkezik.
Monodactylus argenteus – Ezüstös díszholdhal
Korong alakú, oldalról lapított testű hal, akárcsak a vitorláshalak. Ezüstös testét nagyon kicsi pikkelyek fedik. Hasonlít a Monodactylus kottelati fajra.
Scatophagus argus – Árgushal
Az árgushal szögletes alakját úszóinak elhelyezkedése is kihangsúlyozza. Színezete arany és barna sávokból áll, melyet számos sötét, kerek folt fed.
Toxotes jaculatrix – Jávai lövőhal
A hal feje hosszú és csúcsban végződik; alsó állkapcsa előrenyúlik. Törzse rövidnek tűnik a hátul ülő hát-és farok alatti úszók miatt.
Glossolepis incisus – Lazacvörös szivárványhal
A kalászhal csoportnévhez méltóan testalkata is egy gabonaszemre emlékeztet. Ívelt, magas háttal rendelkezik, ehhez viszonylag nagy, mély has társul.