Jellemzők: Dél-Ázsia

A jávai lövőhal (Toxotes jacualtrix) mellett a másik félsós vízben tartandó lövőhalfaj. Felismerhető a nagy foltok között feltűnő kis fekete pöttyökről.

A mekongi darázsgéb a kisebb termetű darázsgébek csoportjába tartozik, alig nő nagyobbra 1,5 cm-nél. Teste teljes egészében ezüst alapszínű, sárga színt nem találunk rajta.

A leggyakoribb darázsgébekhez (Brachygobius doriae, B. sabanus) képest nyúlánkabb, karcsúbb termetű, méretében is elmarad tőlük.

Az egyik leggyakoribb, klasszikus küllemű darázsgébfaj. Rövid, tömzsi testű, erős, robusztus fejjel.

Az egyik legjellegzetesebb tigrishal-faj. Nagy, lapított testű; hegyesen előrenyúló fej jellemzi.

Alakja tipikus a tigrishalakra, robusztus felépítésű, előrenyúló, hegyes fejjel. Alapszíne inkább ezüstös, enyhén aranyló az oldalán.

Alkatában a pápua tigrishalra emlékeztet, alapvetően egy magasabb hátú tigrishal-faj, de az előbb említett rokonánál kicsit nyúlánkabb. Szintén jellemző rá, hogy a hátúszó első felén megvastagodtak az úszósugarak, melyek mérete is feltűnő.

Kis testméretű, kihegyesedő arcorral rendelkező gurámifaj. Alapszíne szürkésbarna, ezüstös. Oldalvonala mentén egy hosszanti, sötétbarnás csík fut, majd egy vékonyabb sáv e fölött. Ez utóbbi a hal kedvétől függően néha alig látható.

Viszonylag kistermetű, megnyúlt arcorrú gurámifaj. Hátúszója a hát közepétől indul, farok alatt úszója pedig hosszan elnyúlik a hasoldalon. Alapszínezete barnás, amit csík-jellegű minta díszít.

Karcsú, kissé nyújtott testű, torpedó alakú halak. Szemük viszonylag nagy, szájukat 3 pár bajuszszál szegélyezi, testük kontrasztosan sávozott. Békés, kisebb akváriumokban is remekül tartható csíkhalak. Erősen társas faj, legalább 6-8 példányt tartsunk.