Jellemzők: Dél-Ázsia

Szürkésfehér alapszínen fekete csíkozás tarkítja. A csíkok srégen követik egymást, és az oldalvonal mentén foltokká formálódnak.

Zömök, hengeres testű faj, néhány pár bajuszszállal szája körül. Teste krémbarna alapszínű, melyen halvány feketés harántcsíkok díszelegnek.

Nyúlánk, hosszúkás, magas hátú és hegyes fejű csíkféle. Alapszínezete halvány sárgásbarna.

Megnyúlt, karcsú termetű, és hegyes, hosszú fejű faj. Testének alapszínezete szürkés-sárgás piszkosfehér.

Karcsú, hengeres testű csíkféle. Alapvetően (leginkább a hasi részen) krémszínű teste, míg oldalát fekete és sárga csíkok váltakozása díszíti.

Némileg hasonlít a fodroslevelű vízikehelyhez, de nem „buborkás” leveleinek felülete, hanem enyhén csavarodott, főleg a levélszéleken tűnik ez fel. Hosszú levélnyele van, szép üdezöld leveleinek széle fodros, erről kapta magyar elnevezését.

Mélyzöld, enyhén hosszúkás, lekerekített levelei vannak. A levelek kezdetben (főleg emers nevelésű példányoknál) egészen ovális, tojásdad alakúak, víz alatt azonban (fénytől függő mértékben) megnyúlhatnak.

Üdezöld leveleinek kinézete hasonlít a fodroslevelű vízikehelyére (C. aponogetifolia), dudoros felületű.

Nagyon hasonlít a Botia rostrata-ra, de annál elnyújtottabb feje, és némileg másabb mintázata. Alapszínezete piszkosfehér, rajta fekete sávpárok futnak.

Hosszú fejű, hosszúkás testű faj, sötétbarna-fekete alapszínű. Testét sárgásfehér csíkok sűrűn tarkítják.