Jellemzők: Dél-Kína

Élénkzöld, igen törékeny tengelyű élőlény, amelynek örvsugarain nincsenek „tüskék” (elágazások). Rendszertanilag a csillárkamoszatok törzsébe tartozik, pontos hovatartozása általában vitatott, egyesek a növényekhez sorolják őket (a legmodernebb rendszertan is ezt az álláspontot képviseli), míg mások az egyszerűbb eukarióták (protoctiszták) országába (ez a nézet egy régebbi taxonómia alapján ismert, sokan a moszatokat még nem tekintik valódi növénynek)..

Tengelyüket és sugaraikat nem borítják kéregsejtek. Sugárörvük 5-8 tagú.

Levelei finoman fésűsek, 4,5 cm hosszúak, többnyire ötösével-hatosával alkotnak levélörvöt. Szára akár még a 3 méter hosszúságot is elérheti.

Azon kevés süllőhínárok egyike, amelyik vörös színű leveleket fejleszt. Levelei a szár körül örvösen állnak, tollszerű hatást keltve.

Villásan elágazó, sűrű, üdezöld levélkéivel s a víz színe alatt tömött csomókat alkotó telepeivel igen tetszetős, kedvelt úszónövény. Rhizoid elemeket (gyökérszerű képletek) nem fejleszt.

Hosszúkás, elég erőteljesnek hat, oldalt elöl kevéssé, hátul jobban lapított. A páratlan úszók és a hasúszók – elsősorban a híméi – hosszú fonalakban végződnek, a farokúszó hátulsó széle befelé hajlik.

Korong alakú, oldalról lapított testű hal, akárcsak a vitorláshalak. Ezüstös testét nagyon kicsi pikkelyek fedik. Hasonlít a Monodactylus kottelati fajra.

Az árgushal szögletes alakját úszóinak elhelyezkedése is kihangsúlyozza. Színezete arany és barna sávokból áll, melyet számos sötét, kerek folt fed.

E szívós márnafaj olívazöld testét vékony, sötét, függőleges vonalak keresztezik. Hátoldalán sötét foltok jelenhetnek meg.

Testoldalán egy kék sáv húzódik végig, azon egy keskeny arany vonal fut a szemtől a faroknyél végéig, ahol egy vörössel keretezett sötét foltban végződnek. A hát-, has- és farok alatti úszó sárga vagy fehér színű, szintén vörössel szegett; a pikkelyek széle sötét..