Auchenipterichthys coracoideus – Zamora harcsa
A hal sötét, kékesszürke testét apró, színjátszó foltok díszítik. Hasoldala a mellúszó és a hasúszó között ezüstös-fehér.
Callichthys callichthys – Tankharcsa
A hal testét feltűnő, egymást félig átfedő, csontos lemezek fedik, melyek a kopoltyúfedő mögött két sorban helyezkednek el, halszálka mintázatot adva. A test alapszíne fakó barnásszürke.
Corydoras aeneus – Kékpajzsos páncélosharcsa
Bronzszínű testét két sor zöldeskék fényű csontlemez fedi. A kopoltyúfedő és a pofák, az egymástól függetlenül mozgatható szemek alatt szintén fémeszöldek.
Corydoras paleatus – Foltos páncélosharcsa
Zöldes vagy barnás csillogású alapon sötét márványozás és foltok díszítik. A hím karcsúbb és kecsesebb, hátúszója hegyesebb, mint a nőstényé. A kopoltyúfedő fémfényű, a fejen apró foltok vannak.
Megalechis thoracata – Tarka páncélosharcsa
E harcsa testét is két sor csontos lemez fedi. Színe változó, de általában vörösesbarna vagy kékesfekete, néhány sötétebb folttal.
Astronotus ocellatus – Márványsügér
Erőteljes, nagytestű, robusztus sügérfaj. Megjelenése tekintélyt parancsoló.
Crenicichla lepidota – Pápaszemes csukasügér
A torpedó alakú hal színe az ezüstös kékesszürkétől a gyöngyházfényű zöldig vagy sárgáig változik. Az orrtól a farokúszó tövéig sötét sáv húzódik.
Pygocentrus nattereri – Vöröshasú pirája
Mélyen ovális testű, erőteljes felépítésű hal. Színezete főként acélszürke, a testoldalon lefelé ezüstszürkévé válik, a mellkas és a has élénk narancssárga.
Thoracocharax stellatus – Óriás baltahasú lazac
A különös alakú hal haloldala nagyon mély, hátoldala majdnem egyenes. Szürkéssárga színe a hasoldal felé ezüstös szürkéskékké válik.
Hyphessobrycon anisitsi – Lándzsafoltú pontylazac
A karcsú testű hal oldalán, a kopoltyúfedő mögött egy keskeny, vízszintes kék sáv indul, ami hátrafelé sötétebbé válik és a farokúszó közepén végződik. A hímek színe íváskor felerősödik..