Jellemzők: Észak-Ázsia

Élénkzöld, igen törékeny tengelyű élőlény, amelynek örvsugarain nincsenek „tüskék” (elágazások). Rendszertanilag a csillárkamoszatok törzsébe tartozik, pontos hovatartozása általában vitatott, egyesek a növényekhez sorolják őket (a legmodernebb rendszertan is ezt az álláspontot képviseli), míg mások az egyszerűbb eukarióták (protoctiszták) országába (ez a nézet egy régebbi taxonómia alapján ismert, sokan a moszatokat még nem tekintik valódi növénynek)..

Levelei finoman fésűsek, 4,5 cm hosszúak, többnyire ötösével-hatosával alkotnak levélörvöt. Szára akár még a 3 méter hosszúságot is elérheti.

Fésűszerűen tollas levelei 3,5 cm hosszúak. A levelek négyesével alkotnak örvöt.

Igen kecses submers növény. Hajszálfinom tollazatú, 1-2,5 cm hosszú leveleiből 4 szembenálló alkot 1 levélörvet.

Villásan elágazó, sűrű, üdezöld levélkéivel s a víz színe alatt tömött csomókat alkotó telepeivel igen tetszetős, kedvelt úszónövény. Rhizoid elemeket (gyökérszerű képletek) nem fejleszt.

A pikóknak négy fésűs kopoltyújuk van. Hátúszójuk elülső része néhány vastag, szabadon álló tüskévé alakult át.

Hosszúkás, elég erőteljesnek hat, oldalt elöl kevéssé, hátul jobban lapított. A páratlan úszók és a hasúszók – elsősorban a híméi – hosszú fonalakban végződnek, a farokúszó hátulsó széle befelé hajlik.

A Csíkfélék (Cobitidae) családjába tartozó megnyúlt testű, angolnaszerű hal. A farokvég oldalról igen lapított. Az aranybarna színű, sötét pettyekkel tarkított, rendkívül megnyúlt alakú testét igen kis pikkelyek fedik, amelyek mélyen be vannak ágyazódva a bőrbe, de helyenként egészen hiányozhatnak is.