Elodea canadensis – Kanadai átokhínár
Világoszöld színű, vadon akár 3-3,5 méter hosszúra is megnövő hínárfaj. Vékony, gyenge, fehér színű gyökerekkel rendelkezik.
Leuciscus idus – Jászkeszeg
Hosszúkás testű, laposabb faj. Pikkelyei ezüstösen csillognak, úszói enyhén vörhenyesek.
Carassius carassius – Széles kárász
Carassius — ókori görög halnév.
A Cyprinidae család egyik neme. A táplálkozástól függően mérsékelten nyújtott vagy igen magas alakú.
Nymphaea alba – Fehér tündérrózsa
Vastag gyökértörzséből eredő, épszélű, szív alakúan kimetszett bőrnemű leveleket terít a víz színére — egészen 1,5 méter magasságig. Levelei 15-30 cm szélesek.
Perca fluviatilis – Csapó sügér
Nyúlánk, idősebb korban magasabbá válik, ilyenkor feje a szemek fölött egy kissé benyomott. A hátvonal íveltebb, mint a hasvonal.
Marsilea quadrifolia – Négylevelű mételyfű
A Marsileák (mételyfüvek) többnyire a trópusokon és szubtrópusokon mocsári növényként, kétéltű módon élő vízipáfrányok. Nálunk csak egy fajuk fordul elő.
Ceratophyllum demersum – Érdes tócsagaz
Az érdes tócsagaz a természetben is víz alatt fejlődő, teljesen submers növény, melynek az esetek többségében még csak gyökere sem fejlődik. Kiváló úszónövény!
Tüskeszerűen vékony, üdezöld levélkéi körkörös helyzetben fejlődnek törékeny szára körül.
Fontinalis antipyretica – Közönséges forrásmoha
Viszonylag kis növésű, általában 10-20 cm között marad, ritkán növekszik 30 cm fölé. Szárain egymás felett több tucat haragoszöld, kisméretű levélke nő.
Chara globularis – Törékeny csillárka
Élénkzöld, igen törékeny tengelyű élőlény, amelynek örvsugarain nincsenek „tüskék” (elágazások). Rendszertanilag a csillárkamoszatok törzsébe tartozik, pontos hovatartozása általában vitatott, egyesek a növényekhez sorolják őket (a legmodernebb rendszertan is ezt az álláspontot képviseli), míg mások az egyszerűbb eukarióták (protoctiszták) országába (ez a nézet egy régebbi taxonómia alapján ismert, sokan a moszatokat még nem tekintik valódi növénynek)..