Jellemzők: Európa

A Marsileák (mételyfüvek) többnyire a trópusokon és szubtrópusokon mocsári növényként, kétéltű módon élő vízipáfrányok. Nálunk csak egy fajuk fordul elő.

Viszonylag kis növésű, általában 10-20 cm között marad, ritkán növekszik 30 cm fölé. Szárain egymás felett több tucat haragoszöld, kisméretű levélke nő.

Az érdes tócsagaz a természetben is víz alatt fejlődő, teljesen submers növény, melynek az esetek többségében még csak gyökere sem fejlődik. Kiváló úszónövény!
Tüskeszerűen vékony, üdezöld levélkéi körkörös helyzetben fejlődnek törékeny szára körül.

Élénkzöld, igen törékeny tengelyű élőlény, amelynek örvsugarain nincsenek „tüskék” (elágazások). Rendszertanilag a csillárkamoszatok törzsébe tartozik, pontos hovatartozása általában vitatott, egyesek a növényekhez sorolják őket (a legmodernebb rendszertan is ezt az álláspontot képviseli), míg mások az egyszerűbb eukarióták (protoctiszták) országába (ez a nézet egy régebbi taxonómia alapján ismert, sokan a moszatokat még nem tekintik valódi növénynek)..

Tengelyüket és sugaraikat nem borítják kéregsejtek. Sugárörvük 5-8 tagú.

Nevével ellentétben nem moha, hanem algafaj, fonalas zöldmoszat. Így gyakorlatilag – egyes rendszerezési szempontok szerint – nem is tartozik a valódi növények közé.

Levelei finoman fésűsek, 4,5 cm hosszúak, többnyire ötösével-hatosával alkotnak levélörvöt. Szára akár még a 3 méter hosszúságot is elérheti.

Fésűszerűen tollas levelei 3,5 cm hosszúak. A levelek négyesével alkotnak örvöt.

Igen kecses submers növény. Hajszálfinom tollazatú, 1-2,5 cm hosszú leveleiből 4 szembenálló alkot 1 levélörvet.

Igen szép faj, amelynek ötösével szembenálló, csaknem vízszintes irányban szétterülő levelei ritkás örvöt alkotnak. Maguk a levelek is ritkábban tollasak, mint a többi süllőhínáré, szálaik megnyúltabbak.