Jellemzők: félsavas (6-6.5 pH)

A kormos páncélosharcsára (Corydoras semiaquilus) hasonló faj. Megnyúlt orrú, testének felső régiója sötétszürke, feje egyöntetűen barna.

Dekoratív páncélosharcsa, melynek vastag fekete csík húzódik végig a hátán, ferde szögben. Hasonlít a Melini – és az álarcos páncélosharcsákra.

Ezüstös alapon fekete pöttyös mintázatot visel, hátúszójának alapján egy fekete folttal. Nagyon hasonló a C. punctatus és C. cruziensis fajokhoz. Akváriumokban ritka.

Ritkán tartott, akváriumokban nem túl gyakori páncélosharcsa. Rendkívül hasonlít a Corydoras punctatusra és a C. paraguara, hasonlóan apró fekete pöttyös mintája van.

Oldalukon egy markánsabb fehér csíkot figyelhetünk meg az oldalvonal mentén. E fölött, a fölső csík már csupán foltsorrá alakult, láncszerűen, kis fekete megszakításokkal követik egymást a fehér területek. A hűvös vizet kedveli!

Karcsú, hátrafelé elkeskenyedő farknyelű páncélosharcsa faj. Az 1-es leszármazási vonalba soroljuk (ln1), az ide tartozó harcsák jellemzően megnyúltabb arcorral rendelkeznek. A farktőben találunk egy ibolya vagy violakék foltot. Úszói színtelenek.

Nagyon hasonlít az ibolyás páncélosharcsára (Corydoras gossei), de megnyúlt orráról megkülönböztethető. Az előbbi fajjal egy élőhelyen, gyakran közös csapatokban fordul elő.

Bár csak 2019-ben írták le, hosszú évtizedek óta tartjuk akváriumainkban a fajt. Korábban tévesen ezt a harcsát ismertük Corydoras arcuatus néven.

Nevét a Corydoras adolfoihoz történő hasonlóságáról kapta. A C39 és C140 fajokkal rendkívül könnyen összetéveszthető.

A mekongi darázsgéb a kisebb termetű darázsgébek csoportjába tartozik, alig nő nagyobbra 1,5 cm-nél. Teste teljes egészében ezüst alapszínű, sárga színt nem találunk rajta.