Hyphessobrycon heterorhabdus – Háromsávos pontylazac
Nyújtott alakú, oldalt kissé lapított. A hím karcsúbb, ezenkívül úszóhólyagja áteső fényben nézve ívelten elhegyesedő.
Chalceus macrolepidotus – Szivárványos pontylazac
A tökéletes példányok farokúszója ragyogó rózsaszín. Testük hátoldalának színe aranyló olívazöld, oldaluk ezüstös.
Moenkhausia oligolepis – Farkpettyes pontylazac
A test felső részén különösen jól láthatók a pikkelyei, míg a hasoldalon szinte észrevehetetlenek. A szivárványhártya a szem felső részén vörös, az alsón sárga.
Thayeria boehlkei – Ferdénúszó pontylazac
Túlnyomóan fekete és fehér színezetű hal. Hátoldalának halvány olívazöld árnyalata lefelé a hasoldal irányába ezüstössé válik.
Hyphessobrycon pulchripinnis – Citromlazac
A test csupán mérsékelten nyújtott, a hím valamivel karcsúbb, mint a magasabb hátú nőstény. A test színe zöldessárga, a hasoldal ezüstös.
Chilodus punctatus – Pontozott fejenálló lazac
A kifejlett példányok megnyúlt, ezüstös testét sötét pontmintázat fedi. Az orrtól a szemen és a kopoltyúfedőn keresztül sötét vonal húzódik a farokig.
Moenkhausia pittieri – Gyémántlazac
A gyémántlazac hátoldala zöldes kékesszürke, alul ezüst és fehér színű. Legvonzóbb tulajdonsága, hogy színjátszó; ez leginkább oldalfényben érvényesül.
Thoracocharax stellatus – Óriás baltahasú lazac
A különös alakú hal haloldala nagyon mély, hátoldala majdnem egyenes. Szürkéssárga színe a hasoldal felé ezüstös szürkéskékké válik.
Gymnocorymbus ternetzi – Fekete tetra
Meglehetősen magashátú hal, az idősebb példányok hátmagassága még tovább nő. Ilyenkor néha púposnak látszanak.
Pseudoxiphophorus bimaculatus – Kétpettyes fogasponty
Változatos színezetű faj: az itt látható, hegyi patakokból származó példányok színe kékes-fényű zöldes aranybarna; a síkvidéki állóvizek halai inkább foltosak. A pikkelyek szegélye sötét.