Jellemzők: Guyanák

A VITORLÁSHALAK ALAKJA eltér a többi bölcsőszájúhalétól; testük korong alakú, oldalról lapított, úszóik megnyúltak, ami megnöveli magasságukat.

A vadon élő vitorláshalaknak két faja ismert: a Pterophyllum altum (lent) és a Pterophyllum scalarae (szemben), melyeknek több színváltozatát tenyésztették ki. Egyes vélemények szerint, csupán egy faj a P.

A zöldessárga színezetű hal oldala kékes árnyalatú. Hangulatától és erőnlététől függően, testét számos függőleges sötét sáv keresztezheti; a szemtől a kopoltyúfedőn át ferde sáv húzódik.

Erőteljes, nagytestű, robusztus sügérfaj. Megjelenése tekintélyt parancsoló.

A test igen rövid és magas, amit az erőteljesen fejlett úszók meg jobban kihangsúlyoznak. A homlokvonal meredeken esik, a test oldalt jelentősen összelapult.

Arról kapta a nevét, hogy oldalán két vízszintes sorban négyszögletes, sötét foltok húzódnak. A foltok egyik oldalán oldalfényben jól látható kékes vonal fut.

Igen magas testalkatú. Homlokvonala meredeken emelkedik, hasvonala egyenes.

A karcsú testű halon ugyanolyan feltűnő acélkék csík húzódik végig, mint a vörös neonhalon. Ennél a fajnál azonban a test elülső alsó része ezüstös.

A test nagyon megnyúlt, oldalt csak kicsit lapos. Sárgásbarna alapon a farkúszót el nem érő, sötét hosszanti csík húzódik, amelyet felül aranyszínű csík kísér.

Testalakja olyan, mint a legtöbb pontylazacé, alsó és felső testvonala azonos ívű. A faj fő jellegzetessége, hogy teljesen színtelen és áttetsző a teste.

A kicsi, nyúlánk hal testét egy ezüstös, vízszintes vonal osztja ketté. A fölötte levő terület barna, sötét kockás mintával; alatta széles, sötét sáv fut.