Jellemzők: gyér növényzetigényű

Az ezüstöskék testű halat sötét pettyek csoportjai fedik, főként középtájon és a faroknyélen. A fej elülső része és a mellúszó töve kárminvörös és ilyen színű pettyek előfordulnak a kopoltyúfedőn is.

A karcsú testű halon ugyanolyan feltűnő acélkék csík húzódik végig, mint a vörös neonhalon. Ennél a fajnál azonban a test elülső alsó része ezüstös.

A hal halványsárga testét számos, széles, hullámos szélű, sötétbarna sáv keresztezi. Orra hegyétől a szemén át egy sötét, vízszintes vonal húzódik.

E közepes nagyságú halak teste egyrészt szinte orsószerű, hengeres keresztmetszetű, másrészt oldalt enyhén lapított is. A fej felső része enyhén ellapuló.

A hal aranysárga testét három sötét, vízszintes sáv díszíti. Feje lapított, arcorra hosszú és hegyes, felfelé hajló szájának vége vörös.

A pirájára emlékeztető alakú hal. Mellkasa, a kopoltyúfedők alsó szegélye, a mell-, a has- és a farok alatti úszó vörös.

Mélyen ovális testű, erőteljes felépítésű hal. Színezete főként acélszürke, a testoldalon lefelé ezüstszürkévé válik, a mellkas és a has élénk narancssárga.

Teste kissé zömök, de oldalt nagyon lapított; a hasfal vonala ívelt, a farktő magas. Alapszíne szép zöldeskék vagy kék, a farkúszó sárgás és vörös közti színű.