Jellemzők: gyöngykavics talaj

A tojásdad, egymással szemben álló, alul-felül lándzsaszerűen hegyesedő levelek fonákja élénkpiros, színe sötétzöld; emers leveleinek felülete igen fényes. Apró virágai sárgák.
Létezik teljesen bíborvörös változata is (a levél színe és fonákja is vörös).

Lenyűgöző, változékony növény, mely nagy csoportokban fejlődik. Magyar elnevezését (mely latinból eredeztethető) a víz fölötti, emers formában növő leveleiről kapta, melyek kerekek, és vastagabbak sudmers formájuknál.

Igen kedvelt akváriumi növény, amelyet egyaránt lehet alámerült, úszó és mocsári növényként is nevelni. Halványzöld, lágy, nagyon törékeny levelének alakja fölöttébb változatos.

Tojásdad alakú, fölfelé lándzsaszerűen megnyúló, hegyben végződő, élénkzöld levele a trópusi akváriumok feltűnő dísze. Hosszan megnyúlt, hegybefutó, lándzsaszerű világoszöld levelének szélei enyhén fodrosak.

Viszonylag kis növésű, általában 10-20 cm között marad, ritkán növekszik 30 cm fölé. Szárain egymás felett több tucat haragoszöld, kisméretű levélke nő.

Az érdes tócsagaz a természetben is víz alatt fejlődő, teljesen submers növény, melynek az esetek többségében még csak gyökere sem fejlődik. Kiváló úszónövény!
Tüskeszerűen vékony, üdezöld levélkéi körkörös helyzetben fejlődnek törékeny szára körül.

Kicsi, alig pár centis leveleket fejleszt, melyek széleiken enyhén fogazottak, erről kapta elnevezését. Szára rendkívül vékony és törékeny.

Élénkzöld, igen törékeny tengelyű élőlény, amelynek örvsugarain nincsenek „tüskék” (elágazások). Rendszertanilag a csillárkamoszatok törzsébe tartozik, pontos hovatartozása általában vitatott, egyesek a növényekhez sorolják őket (a legmodernebb rendszertan is ezt az álláspontot képviseli), míg mások az egyszerűbb eukarióták (protoctiszták) országába (ez a nézet egy régebbi taxonómia alapján ismert, sokan a moszatokat még nem tekintik valódi növénynek)..

Tengelyüket és sugaraikat nem borítják kéregsejtek. Sugárörvük 5-8 tagú.

Nevével ellentétben nem moha, hanem algafaj, fonalas zöldmoszat. Így gyakorlatilag – egyes rendszerezési szempontok szerint – nem is tartozik a valódi növények közé.