Moenkhausia oligolepis – Farkpettyes pontylazac

A test felső részén különösen jól láthatók a pikkelyei, míg a hasoldalon szinte észrevehetetlenek. A szivárványhártya a szem felső részén vörös, az alsón sárga.

Misgurnus anguillicaudatus – Mandzsu csík

A Csíkfélék (Cobitidae) családjába tartozó megnyúlt testű, angolnaszerű hal. A farokvég oldalról igen lapított. Az aranybarna színű, sötét pettyekkel tarkított, rendkívül megnyúlt alakú testét igen kis pikkelyek fedik, amelyek mélyen be vannak ágyazódva a bőrbe, de helyenként egészen hiányozhatnak is.

Skiffia francesae – Fénylőtestű szkiffia

Magas hátú halak, magas és lekerekített úszókkal. Alapvetően szürkés színezetűek, ami a nőstények esetében kifejlett korban is jellemző színezet marad.

Allotoca dugesii – Darázspontyocska

Megnyúlt, de erős testű hal, keskeny faroknyéllel.A hím testoldalának alsó része aranysárga; a nőstényen kék, néha sötétebb színű csíkok futnak. A hím farok alatti úszója nem vesszőszerű, mint más elevenszülő fajokon, de a nőstényé jellemzően legyező alakú.

Characodon audax – Fekete fogasponty

A hal minden úszója lekerekített és koromfekete. Testszíne a hátoldalon egyenletesen szürke, a testoldal alsóbb részein világosabb.

Gambusia affinis – Szúnyogirtó fogasponty

A főleg állatokkal táplálkozó Gambusia nem néhány fajával találkozhatunk a szobai akváriumokban, de nem olyan gyakoriak manapság, mint azelőtt. Mivel sem a víz alacsonyabb hőfokára, sem annak összetételére nem igényes, egyúttal a szúnyoglárvák nagy étvágyú tizedelője, valamennyi kontinens tropikus vagy mérsékelt övi, hőforrás táplálta vizébe betelepítették, ahol igény volt rá.