Jellemzők: hőigényes (25-30 °C)

E tökéletesen áramvonalas testű csík színe sárgásszürke, oldalának alsó része és a hasa világosabb, ezüstös árnyalatú. Hátoldalán egy sötét csík húzódik végig, faroknyelét is sötét sáv övezi.

A halvány, fémes aranyszínű hal felső oldalán sötét, láncszemszerű mintázat húzódik; a kifejlett példányok mintázata lenyúlhat a testoldalra. A láncminta alsó része az orrtól a farokúszóig húzódó sötét vonalat alkot.

Teste megnyúlt, feje hosszú és elkeskenyedő. Aranyló sárgásbarna alapszínén a test középvonala mentén, egymástól egyenletes távolságra sötét foltok sorakoznak.

A hal egész testét egymástól egyenlő távolságra futó, sötét, ferde sávok fedik, melyek a fejen előre, a testoldalon hátrafelé irányulnak. A hasoldal sárgás aranyszínű.

A féregszerű hal színe aranybarna, hasoldala rózsaszínes árnyalatú. Az apró szem eltűnik az egyik keresztsávban, melyek többségét keskeny sárga vonal szakítja meg.

Ovális-testű bölcsőszájú hal, kissé ívelt háttal. Az alapszínezet sárga-barna, inkább barnába hajlik.

Ezüstösszürke színű hal, oldalai kissé világosabbak, a hasa fehér. Oldalán elszórtan sötét pettyek fordulnak elő, főként a test hátulsó részén.

Egy kissé harcias hal, a közepesen dús növényzetű akváriumot kedveli. A növényzet az éhes szülők elől menekülő ivadékoknak is menedékül szolgál. Rendkívül ügyesen úszó, kissé verekedős természetű hal, emiatt nem ajánlatos kis akváriumban, kis halakkal tartani.

A szép példányok hátoldala zöldesbama, testoldala zöldes fényű aranysárga, hasoldala pedig ezüstös-színű. Oldalát keskeny, függőleges, egyenlő távolságra futó sötét sávok keresztezik, melyek a hátúszó előtt a test teljes mélységéig lenyúlnak.A hím sárga és vörös hátúszójának sötét a külső szegélye, a gonopódiuma hosszú és sárga színű.

E karcsú testű hal alsó állkapcsa megközelítőleg kétszer olyan hosszúra nyúlt meg, mint a felső, így idomult a felszíni táplálkozáshoz. Színe zöldes árnyalatú aranysárga, kék foltokkal.