Crossocheilus oblongus – Sziámi ormányosmárna
Torpedó alakú teste három különböző színű területre oszlik. Hátoldala barnászöld, melyet halványsárga csík választ el az alatta húzódó, a test egész hosszán végigfutó, széles sötét sávtól.
Labeo chrysophekadion – Fekete rojtosszájú hal
Az ivarérett fekete rojtosszájúhal szürkésfekete színű: az idős példányok sötét, bársonyos feketék. A fiatalok pikkelyeinek közepe vörös vagy aranyszínű, ezért csillogó külleműek.
Osteochilus vittatus – Hasselt-Márna
A fiatal példányok pikkelyeik vörösesbarna pontmintázata miatt csíkosnak tűnnek. A faroknyélen sötét folt van.
Barbodes binotatus – Foltos díszmárna
A test karcsú és megnyúlt, a végállású szájon 4 szál bajusz van. D 12, A 8.
Desmopuntius johorensis – Zebracsíkos díszmárna
A zebra díszmárna halvány aranyszínű, megnyúlt testét számos, egyenletesen elosztott, vízszintes csík keresztezi. A test középvonalában húzódó szélesebb csíkok fölött három, alattuk egy vékonyabb fut.
Rasbora caudimaculata – Küszrazbóra
Feltűnő jellegzetessége farokúszója, ami mélyen villás és sárga színű lebenyei fehér csúcsú fekete foltban végződnek. A nőstények testének körmérete a szaporodási időszakban megnő.
Barbodes lateristriga – Farkszalagos díszmárna
A fiatal halak testét két függőleges sáv keresztezi. Faroknyelén széles, vízszintes fekete vonal fut hátrafelé és a farokúszó néhány központi sugarán folytatódik.
Clarias batrachus – Békaharcsa
A vad formája ennek az angolna alakú harcsának zöldesbarna, világosabb pontokkal. A tarkánfoltos és az aranyszínű változat népszerű az akvaristák körében.
Kryptopterus vitreolus – Indiai üvegharcsa
Lassan mozgó vagy álló vizű élőhelyeken fordul elő, itt is inkább a barnás színű, vagy a még savasabb, fekete vízben gyakoribb. A legjobban olyan helyen érzi jól magát, ahol a sok felszíni vagy úszó növényzet miatt a fényviszonyokat félhomályosnak lehet nevezni.
Betta taeniata – Kékszegélyes harcoshal
Borneóról származó, rendkívül mutatós, kecses harcoshalfaj. Nevét feltűnő színezetű úszójáról kapta.