Jellemzők: Japán

Hosszúkás testű faj. Mintázata felülről átszik igazán, oldalról is szép, de felülről az igazi.
Színezete leírhatatlan, hiszen tengernyi színváltozata kapható.

Karcsú, kecses hal, szája végállású. Kifejezetten színes hal, alapszíne sárgás-ezüstös.

Indás tövű submers növény. Alsóállású, szép, élénkzöld levelei szalagszerűek, és spriálisan futnak, bár tövük egy darabig még egyenes marad.

Lenyűgöző, változékony növény, mely nagy csoportokban fejlődik. Magyar elnevezését (mely latinból eredeztethető) a víz fölötti, emers formában növő leveleiről kapta, melyek kerekek, és vastagabbak sudmers formájuknál.

A Marsileák (mételyfüvek) többnyire a trópusokon és szubtrópusokon mocsári növényként, kétéltű módon élő vízipáfrányok. Nálunk csak egy fajuk fordul elő.

Igen kedvelt akváriumi növény, amelyet egyaránt lehet alámerült, úszó és mocsári növényként is nevelni. Halványzöld, lágy, nagyon törékeny levelének alakja fölöttébb változatos.

Tojásdad alakú, fölfelé lándzsaszerűen megnyúló, hegyben végződő, élénkzöld levele a trópusi akváriumok feltűnő dísze. Hosszan megnyúlt, hegybefutó, lándzsaszerű világoszöld levelének szélei enyhén fodrosak.

Viszonylag kis növésű, általában 10-20 cm között marad, ritkán növekszik 30 cm fölé. Szárain egymás felett több tucat haragoszöld, kisméretű levélke nő.

Az érdes tócsagaz a természetben is víz alatt fejlődő, teljesen submers növény, melynek az esetek többségében még csak gyökere sem fejlődik. Kiváló úszónövény!
Tüskeszerűen vékony, üdezöld levélkéi körkörös helyzetben fejlődnek törékeny szára körül.

Élénkzöld, igen törékeny tengelyű élőlény, amelynek örvsugarain nincsenek „tüskék” (elágazások). Rendszertanilag a csillárkamoszatok törzsébe tartozik, pontos hovatartozása általában vitatott, egyesek a növényekhez sorolják őket (a legmodernebb rendszertan is ezt az álláspontot képviseli), míg mások az egyszerűbb eukarióták (protoctiszták) országába (ez a nézet egy régebbi taxonómia alapján ismert, sokan a moszatokat még nem tekintik valódi növénynek)..