Jellemzők: keményvízi (15-20 Nk°)

Ez egy viszonylag nagy termetű páncélosharcsa, melynek teste felső fele sötét színezetű, feje sötét háttéren világosan foltos. Fejformája lekerekített, szája felett erőteljes bajuszszálakat találunk.

Jóformán az egész test rácsmintás – világos alapon fekete rajzolatú. A hátúszón jellemző a fekete folt, továbbá az arany tarkófolt is. Több hasonló faj ismert.

Ovális, meglehetősen zömök testű, magas hátú. Oldalt lapított, idősebb korában furcsán aránytalan hal.

Hosszúkás ovális testű, finom, halványkék színű gurámi. Rendkívül gyakori faj, könnyen tartható, kezdők számára ideális választás.

A sziámi harcoshal mára felsorolhatatlan mennyiségű szín- és formaváltozattal rendelkezik. A leggyakoribbak a megnyúlt, nagy úszójú példányok, közülük is a teljesen kék, ibolya és tűzpiros színűek váltak igazán elterjedté.

A hal domború hátoldalához képest hasoldala lapos. A hímek élénksárga testét halványbarna sávok keresztezik; úszóik egyszínű sárgák, a farokúszón ikrafoltok vannak.

Világoskék, sötétkék sávokkal keresztezett teste hátrafelé tovább halványodik. A sávok közti pikkelyek széle határozottan sötétkék.

A Bölcsőszájú halfélék (Cichlidae) családjába tartozó, dél-amerikai nem. Keresztmetszete szinte kör alakú, s a magasra nyúló, a tövénél pikkelyes hát- és fark alatti úszó következtében magasabbnak látszik, mint amilyen hosszú.

Közepes méretű, tipikus amerikai sügérfaj. Ezüstszürke – piszkosfehér alapszínét fekete függőleges csíkozottság díszíti, melyek gyakran koromfeketék, de legalábbis sötétszürkék.

Nagytestű, erős, kifejezetten robusztus felépítésű sügérfaj. Testfelépítése teljes mértékben erőt, impozánsságot sugároz.