Phalloptychus januarius – Vesszős januárpontyocska

Az akvaristák egykor oly népszerű januáriuszainak ez a faja szaporodásbiológiai alapon különálló nembe tartozik. A Phalloptychus elnevezés is a redős, összehajtott gonopodiumra utal.

Cnesterodon decemmaculatus – Tízfoltos patakpontyocska

A Cnesterodon hántolókésfogú jelentése a genus fajainak hosszú gonopodiumán levő horogtüskeszerű függelékekre utal. A tárgyalt faj egyike a legrégebben, már 1902-ben Európába behozott elevenszülő fogaspontyoknak.

Poecilia dominicensis – Dominikai límia

A hím 2,5, a nőstény 6 cm hosszúra nőhet meg. A nőstény ezüstös-barnás alapszínezetű, rajta változatosan láthatóak függőleges csíkok, illetőleg pikkelyszegélyek.

Poecilia reticulata – Szivárványos guppi

A vadon élő guppiknak eredendő genetikai változékonyságuk folytán számos helyi alakjuk van, ezért nehéz egységes leírást adni róluk. A hímek a természetben 3 cm-esre, a nőstények 6 cm-esre nőnek (a nemesített óriásguppi hímjei az 5, a nőstények pedig a 8,5-9 cm hosszúságot is elérhetik).

Gambusia affinis – Szúnyogirtó fogasponty

A főleg állatokkal táplálkozó Gambusia nem néhány fajával találkozhatunk a szobai akváriumokban, de nem olyan gyakoriak manapság, mint azelőtt. Mivel sem a víz alacsonyabb hőfokára, sem annak összetételére nem igényes, egyúttal a szúnyoglárvák nagy étvágyú tizedelője, valamennyi kontinens tropikus vagy mérsékelt övi, hőforrás táplálta vizébe betelepítették, ahol igény volt rá.

Heterandria formosa – Törpe fogaspontyocska

1,5-2 cm-es testhosszával a törpe fogaspontyocska hímje a föld egyik legkisebb gerincese, a nőstény is csak 3,5 cm-ig nőhet meg. A nyújtott testű, orsó formájú kis hal oldalról csak kevéssé lapított.