Astyanax jordani – Barlangi vaklazac

Ez a különleges hal arról nevezetes, hogy nincs szeme. Teste oldalról nézve kissé ívelt és majdnem jellegtelen, ezüstös fényű, egyszínű rózsaszín.

Xenotoca eiseni – Eisen fogasponty

A hal faroknyelén ragyogó narancssárga és vörös foltok láthatók, melyek a hímeken élénkebbek. Színe a hátúszó előtt sárgásbarna, máshol fémes kékeszöld.

Xiphophorus helleri – Mexikói kardfarkú hal

A karcsú, nyúlánk hím farokúszójának alsó sugarai nagyon meghosszabbodtak. Háta olajzöld, oldalai zöldessárgák, a hasa sárgás.

Xiphophorus nezahualcoyotl – Színjátszó kardfarkú hal

A sárgásfehér hal oldalát szeszélyesen előbukkanó foltok tarkítják, és sötét szélű pikkelyei közül néhány cikcakk vonalban helyezkedik el. Oldalról megvilágítva teste némileg ibolyafényű.

Pseudoxiphophorus bimaculatus – Kétpettyes fogasponty

Változatos színezetű faj: az itt látható, hegyi patakokból származó példányok színe kékes-fényű zöldes aranybarna; a síkvidéki állóvizek halai inkább foltosak. A pikkelyek szegélye sötét.

Alfaro cultratus – Késfarkú fogasponty

Alfaro cultratus header

Egy kissé harcias hal, a közepesen dús növényzetű akváriumot kedveli. A növényzet az éhes szülők elől menekülő ivadékoknak is menedékül szolgál. Rendkívül ügyesen úszó, kissé verekedős természetű hal, emiatt nem ajánlatos kis akváriumban, kis halakkal tartani.

Ameca splendens – Lepkepontyocska

A hal hátoldala szürkészöld, ezüstösfehér haloldala bíborfényű. Az oldalvonal fölötti pikkelyek színjátszóak és sötétebb színűek az alatta levőknél.

Allotoca dugesii – Darázspontyocska

Megnyúlt, de erős testű hal, keskeny faroknyéllel.A hím testoldalának alsó része aranysárga; a nőstényen kék, néha sötétebb színű csíkok futnak. A hím farok alatti úszója nem vesszőszerű, mint más elevenszülő fajokon, de a nőstényé jellemzően legyező alakú.

Poecilia latipinna – Szélesszárnyú fogasponty

Az Egyesült Államok délkeleti államaitól, Karolinától le egészen a mexikói Yucatán-félszigetig, a partközeli lagúnákban és folyótorkolatokban él ez az Európába 1903-ban importált, feltűnő megjelenésű állat. Testhossza a szabadban eléri a 12, az akváriumban a 9 cm-t.

Poecilia nigrofasciata – Feketesávos límia

1912-ben került először Európába. Haiti szigetén különféle vizekben, még félsós vizekben is nagy rajokban él.