Chlamydogobius eremius – Ausztrál sivatagi géb
Testük alapszíne általában szürkés-barna, kivéve domináns hímeknek, ők sokkal színesebbek és inkább aranysárga az alapszínük, úszóikon kék sávok figyelhetők meg – több árnyalatban -, az úszószegélyeik fehérek fekete alapon, kivéve egyes hímek háti jelzőúszóját, melyen citromsárga folt figyelhető meg. Hasoldalukat fekete és fehér sávok díszítik.
Devario sondhii – Hajnalpír dánió
Nagyon dekoratív, karcsú, hengeres testű dániófaj. Hastájékának kezdete, feje, háta barnás és ezüstös színű, míg oldala, hasának hátsóbb része tűzvörösen tündököl.
Petitella georgiae – Pirosorrú pontylazac
Hosszúkás, karcsú, törékeny kis pontylazac. Mintázatában a 3 másik „petitellához” hasonlít.
Sicyopterus macrostetholepis – Vörösfarkú algázógéb
Szürkésbarnás az alapszíne, hátán sötétebb mintázattal. A hímek díszesebbek (akaratlagosan), sötétbarna háttal, fekete hassal, felette kék és krémszínű csíkkal.
Parcanthocobitis botia – Zebracsíkos kövicsík
Szürkésfehér alapszínen fekete csíkozás tarkítja. A csíkok srégen követik egymást, és az oldalvonal mentén foltokká formálódnak.
Saururus cernuus – Amerikai gyíkfark
Viszonylag hosszú szárakat növeszt, melyeken lándzsa/szív alakú leveleket hoz. Levelei sötézöld színűek.
Bolbitis heudelotii – Csipkés vízipáfrány
Csipkézett levelei vékony száron nőnek. E levelek egy gyötörzshöz (rizóma) kapcsolódnak, melyből gyökereit is fejleszti.
Barclaya longifolia – Hosszúlevelű barclaya
Cryptocorynekre hasonlít külsőleg, mivel enyhén fodros szélű és hosszúkás leveleket növeszt. Mérete azonban eltér tőlük, mert sokkal hosszabb leveleket ereszt, melyek akár 50, kivételes esetben 80 cm-re is megnőhetnek.
Cryptocoryne cordata – Tojáslevelű vízikehely
Vöröses árnyalatúak szárai, melyek aránylag hosszúak. Levelei nagyok, kissé hegyesek, némiképp lándzsaszerűek.
Cryptocoryne crispatula – Hamis fodroslevelű vízikehely
Üdezöld leveleinek kinézete hasonlít a fodroslevelű vízikehelyére (C. aponogetifolia), dudoros felületű.