Chlamydogobius eremius – Ausztrál sivatagi géb

Testük alapszíne általában szürkés-barna, kivéve domináns hímeknek, ők sokkal színesebbek és inkább aranysárga az alapszínük, úszóikon kék sávok figyelhetők meg – több árnyalatban -, az úszószegélyeik fehérek fekete alapon, kivéve egyes hímek háti jelzőúszóját, melyen citromsárga folt figyelhető meg. Hasoldalukat fekete és fehér sávok díszítik.

Devario sondhii – Hajnalpír dánió

Nagyon dekoratív, karcsú, hengeres testű dániófaj. Hastájékának kezdete, feje, háta barnás és ezüstös színű, míg oldala, hasának hátsóbb része tűzvörösen tündököl.

Petitella georgiae – Pirosorrú pontylazac

Hosszúkás, karcsú, törékeny kis pontylazac. Mintázatában a 3 másik “petitellához” hasonlít.

Sicyopterus macrostetholepis – Vörösfarkú algázógéb

Szürkésbarnás az alapszíne, hátán sötétebb mintázattal. A hímek díszesebbek (akaratlagosan), sötétbarna háttal, fekete hassal, felette kék és krémszínű csíkkal.

Parcanthocobitis botia – Zebracsíkos kövicsík

Szürkésfehér alapszínen fekete csíkozás tarkítja. A csíkok srégen követik egymást, és az oldalvonal mentén foltokká formálódnak.

Saururus cernuus – Amerikai gyíkfark

Viszonylag hosszú szárakat növeszt, melyeken lándzsa/szív alakú leveleket hoz. Levelei sötézöld színűek.

Bolbitis heudelotii – Csipkés vízipáfrány

Csipkézett levelei vékony száron nőnek. E levelek egy gyötörzshöz (rizóma) kapcsolódnak, melyből gyökereit is fejleszti.

Barclaya longifolia – Hosszúlevelű barclaya

Cryptocorynekre hasonlít külsőleg, mivel enyhén fodros szélű és hosszúkás leveleket növeszt. Mérete azonban eltér tőlük, mert sokkal hosszabb leveleket ereszt, melyek akár 50, kivételes esetben 80 cm-re is megnőhetnek.

Cryptocoryne cordata – Tojáslevelű vízikehely

Vöröses árnyalatúak szárai, melyek aránylag hosszúak. Levelei nagyok, kissé hegyesek, némiképp lándzsaszerűek.

Cryptocoryne crispatula – Hamis fodroslevelű vízikehely

Üdezöld leveleinek kinézete hasonlít a fodroslevelű vízikehelyére (C. aponogetifolia), dudoros felületű.