Jellemzők: közepes hőigényű (20-25°C)

Hasonlít a Corydoras adolfoi-ra, valamint a Corydoras duplicareus-ra, nevét Dr. Warren E. Burgess után kapta.

Teste alapszíne narancs-okker, oldalain két jellemző sötét foltot láthatunk, egyet a faroktőn, egyet pedig hátúszó alatt, amely a hasig terjed. A nem túl hangsúlyos „bandita”-csík ennél a fajnál is összeköti a két szemet.

Tömzsi testalkatú Corydoras faj, melynek teste sötét árnyalatú, enyhén foltos. Jellegzetes narancsszínű terület van a fej a kopoltyúfedő és a hátúszó tüskéje által behatárolt területen. Úszói áttetszőek, a hátúszó töve enyhén pontozott.

Alapszíne barnás, gerince alatt, a két oldalán sötétbarna csík van, mely a zsírúszó alatt halványul de a farokúszó előtt ismét felerősödik, és ráeső fényben arany színben irizál. A hastájék világos színű.

Hasonlít a panda páncélosharcsára, csak nála a farktövön lévő folt a farkúszóra került. Nem véletlen szinonim magyar neve sem: csíkosfarkú panda páncélosharcsa.

A hal hengeres testét a kopoltyúfedője mögött két sor csontos lemez fedi. Ezek nem annyira feltűnőek, mint a család többi faján.

Viszonylag magas felépítésű, fejformája lekerekített, teste szürkés színű. Nevéből kikövetkeztethetően egész testén elszórva pontokat és vonalkákat találunk, melyek az oldalvonalon és a hastájékon párhuzamos vonalakba rendeződnek, ahol is az oldalvonali csík kissé erőteljesebb.

Zöldes vagy barnás csillogású alapon sötét márványozás és foltok díszítik. A hím karcsúbb és kecsesebb, hátúszója hegyesebb, mint a nőstényé. A kopoltyúfedő fémfényű, a fejen apró foltok vannak.

A hal úszói a névadást is ihlető, fekete-fehér csíkos farokúszó kivételével színtelenek. Testét két sor csontlemez fedi.

Sötétbarna testén a válltól a farokig sárgásbarna tüskék sora húzódik. A többi tüske színe azonos a test színével.