Jellemzők: közepes hőigényű (20-25°C)

Hosszúkás, nyúlánk tollasbajszú harcsafaj. Világos krémszínű alapszínezetét közepesen nagy fekete foltok tarkítják.

Akváriumokban kuriózum! Némileg hasonlít az óriás algaevő halra (Pterygoplichthys pardalis), első látásra nehéz is lehet megkülönböztetni őket. Ennek a fajnak nincs akkora vitorlás hátúszója, mint ami a Pterygoplicthysekre jellemző, kevesebb úszósugár van benne.

A legkisebb törperazbórafaj! Testének alapszíne pirosasbarna, gyakran csak gyenge, enyhén pirosas barna az alapszíne. Három pici fekete pötty helyezkedik el testén, egy a test közepén, egy a farktőben egy pedig a fark alatti úszó tövénél..

Karcsú, megnyúlt farktövű hal, bár fiatal korában még inkább zömökebb. Sárgásbarna alapszínét sok fekete folt tarkítja.

Az egyik legkisebb tollasbajszú harcsafaj. Mintázata márványos barna, alkata Synodontisoknál szokott. Ideje nagy részét hátára fordulva tölti.

Teste hosszúkás, feje széles és lapos, míg farktöve vékonyan megnyúlt. Testének alapszínezete világosszürke, melyen a törzs részén nyíl alakba rendeződve sötét sávozás látható. Hasán foltmintát találunk.

Synodontisoknál szokott testformájú, nyúlánk és enyhén hosszúkás fejű faj. Az általánosabban ismert Synodontisok közt az egyik legdekoratívabb, citromsárga alapszínezetét fekete labirintusminta tarkítja.

Kissé megnyúlt orrú harcsa, hátúszója hegyes. Szája körüli bajuszszálak közül 2 páron is keresztbajszok nőttek, ami csak 3 fajra jellemző a családban. Dekoratív, könnyen tartható faj.

Halványbarnás alapszínű testén néhány nagy fekete pötty van, melyek közepe a test színét mutatja idősebb korára, innen származik neve is.

Hosszúkás, kígyószerű teste van, széles fejjel amin nagy száj található. Színezete egyszerű szürkésbarna, bár gyakran ezüstösen csillog.