Elodea canadensis – Kanadai átokhínár

Világoszöld színű, vadon akár 3-3,5 méter hosszúra is megnövő hínárfaj. Vékony, gyenge, fehér színű gyökerekkel rendelkezik.

Zoogoneticus purhepechus – Bíborszegélyes fogasponty

Kicsi, tömzsi halak, elvékonyodó faroknyéllel. Szájuk kicsi, felső nyílású, középbéli szakaszuk aránylag rövid, ebből ragadozó életmódjukra is következtethetünk.

Ilyodon furcidens – Sárgafarkú patakpontyocska

Elnyújtott, hosszúkás, hengeres testű fogasponty. Áramvonalas alkata lehetővé teszi, hogy még gyorsabban mozgó vizekben is kényelmesen, gond nélkül ússzon, aktívan mozgó halak.

Ancistrus dolichopterus – Fehérpettyes antennásharcsa

Tipikus algázó harcsákra jellemző kinézetű faj, széles, lapos fejjel. Impozáns úszókkal rendelkezik, melyek egész nagyok, tudományos elnevezését is erről kapta.

Ataeniobius toweri – Kékfarkú fogasponty

Hosszúkás, torpedó alakú testtel rendelkezik, szájnyílása felső állású, amiből táplálkozási módjára következtethetünk, ugyanis szívesen fogyasztja eledelét a felszínről. Karcsú halak, a vemhes nőstények is megtartják inkább gömbölyded hasformájukat a szülés közeledtével is, nagy kocka alakú hasat nem növesztenek (ivadékaik száma is csekély).

Monodactylus kottelati – Kottelat – díszholdhal

Az ezüstös díszholdhalhoz (Monodactylus argenteus) rendkívül hasonló faj. Megkülönböztetésükre szolgál intenzívebb narancsos hátúszója és a hátúszónál jóval megnyúltabb farok alatti úszó.

Serrasalmus rhombeus – Fekete pirája

Szeme vörös, fekete pikkelyei vannak. Nem teljesen fekete hal, testét csillogó pikkelyek is díszíthetik, gyakran ezüstös színezete van.

Pseudohemiodon apithanos – Kaméleon vértesharcsa

Lapos testű, széles, hosszúkás fejű, oldalról nézve viszont hosszúkás, karcsú hal. Alakja is következtetni enged a lorikáriákkal való közelebbi rokonságához.

Dawkinsia tambraparniei – Bazaltmintás díszmárna

Szokásos „márna” kinézetű hal, orsó alakú, karcsú testtel. Alapszínezete szürkésfehér, enyhén krémszínű.

Chlamydogobius eremius – Ausztrál sivatagi géb

Testük alapszíne általában szürkés-barna, kivéve domináns hímeknek, ők sokkal színesebbek és inkább aranysárga az alapszínük, úszóikon kék sávok figyelhetők meg – több árnyalatban -, az úszószegélyeik fehérek fekete alapon, kivéve egyes hímek háti jelzőúszóját, melyen citromsárga folt figyelhető meg. Hasoldalukat fekete és fehér sávok díszítik.