Alfaro cultratus – Késfarkú fogasponty

Alfaro cultratus header

Egy kissé harcias hal, a közepesen dús növényzetű akváriumot kedveli. A növényzet az éhes szülők elől menekülő ivadékoknak is menedékül szolgál. Rendkívül ügyesen úszó, kissé verekedős természetű hal, emiatt nem ajánlatos kis akváriumban, kis halakkal tartani.

Ameca splendens – Lepkepontyocska

A hal hátoldala szürkészöld, ezüstösfehér haloldala bíborfényű. Az oldalvonal fölötti pikkelyek színjátszóak és sötétebb színűek az alatta levőknél.

Dermogenys pusilla – Félcsőrös csuka

E karcsú testű hal alsó állkapcsa megközelítőleg kétszer olyan hosszúra nyúlt meg, mint a felső, így idomult a felszíni táplálkozáshoz. Színe zöldes árnyalatú aranysárga, kék foltokkal.

Gambusia affinis – Szúnyogirtó fogasponty

A főleg állatokkal táplálkozó Gambusia nem néhány fajával találkozhatunk a szobai akváriumokban, de nem olyan gyakoriak manapság, mint azelőtt. Mivel sem a víz alacsonyabb hőfokára, sem annak összetételére nem igényes, egyúttal a szúnyoglárvák nagy étvágyú tizedelője, valamennyi kontinens tropikus vagy mérsékelt övi, hőforrás táplálta vizébe betelepítették, ahol igény volt rá.

Pseudoxiphophorus bimaculatus – Kétpettyes fogasponty

Változatos színezetű faj: az itt látható, hegyi patakokból származó példányok színe kékes-fényű zöldes aranybarna; a síkvidéki állóvizek halai inkább foltosak. A pikkelyek szegélye sötét.

Heterandria formosa – Törpe fogaspontyocska

1,5-2 cm-es testhosszával a törpe fogaspontyocska hímje a föld egyik legkisebb gerincese, a nőstény is csak 3,5 cm-ig nőhet meg. A nyújtott testű, orsó formájú kis hal oldalról csak kevéssé lapított.

Poecilia latipinna – Szélesszárnyú fogasponty

Az Egyesült Államok délkeleti államaitól, Karolinától le egészen a mexikói Yucatán-félszigetig, a partközeli lagúnákban és folyótorkolatokban él ez az Európába 1903-ban importált, feltűnő megjelenésű állat. Testhossza a szabadban eléri a 12, az akváriumban a 9 cm-t.

Poecilia nigrofasciata – Feketesávos límia

1912-ben került először Európába. Haiti szigetén különféle vizekben, még félsós vizekben is nagy rajokban él.

Poecilia reticulata – Szivárványos guppi

A vadon élő guppiknak eredendő genetikai változékonyságuk folytán számos helyi alakjuk van, ezért nehéz egységes leírást adni róluk. A hímek a természetben 3 cm-esre, a nőstények 6 cm-esre nőnek (a nemesített óriásguppi hímjei az 5, a nőstények pedig a 8,5-9 cm hosszúságot is elérhetik).

Skiffia francesae – Fénylőtestű szkiffia

Magas hátú halak, magas és lekerekített úszókkal. Alapvetően szürkés színezetűek, ami a nőstények esetében kifejlett korban is jellemző színezet marad.