Trichopsis schalleri – Díszes morgógurámi

Trichopsis schalleri - Díszes morgógurámi fejkép

Kis testméretű, kihegyesedő arcorral rendelkező gurámifaj. Alapszíne szürkésbarna, ezüstös. Oldalvonala mentén egy hosszanti, sötétbarnás csík fut, majd egy vékonyabb sáv e fölött. Ez utóbbi a hal kedvétől függően néha alig látható.

Sphaerichthys selatanensis – Keresztsávos csokoládégurámi

Sphaerichthys selatanensis - Keresztsávos csokoládégurámi fejkép

Viszonylag kistermetű, megnyúlt arcorrú gurámifaj. Hátúszója a hát közepétől indul, farok alatt úszója pedig hosszan elnyúlik a hasoldalon. Alapszínezete barnás, amit csík-jellegű minta díszít.

Betta simplex – Krabi harcoshal

Betta simplex - Krabi harcoshal fejléc

Viszonylag kisebb testű, átlagos felépítésű harcoshalfaj. Alapszíne sárgásbarna, de ennek árnyalatai változhatnak, hátuk néha kicsit sötétebb.

Microctenopoma congicum – Kongói bozóthal

Microctenopoma congicum - Kongói bozóthal fejkép

Robusztus felépítésű, hengeres testű hal. Rendkívül hasonlít a díszes bozóthalra (Microctenopoma fasciolatum).

Pistia stratiotes – Úszó kagylótutaj

Üdezöld levelei csészeszerűen futnak körbe, tőlevélrózsát alkotnak. Levelei párhuzamos erezetűek, ovális-kerekded alakúak, szivacsszerűek.

Zoogoneticus purhepechus – Bíborszegélyes fogasponty

Kicsi, tömzsi halak, elvékonyodó faroknyéllel. Szájuk kicsi, felső nyílású, középbéli szakaszuk aránylag rövid, ebből ragadozó életmódjukra is következtethetünk.

Paracanthocobitis rubidipinnis – Bíborfarkú kövicsík

Tömzsi, hengeres testalkatú csíkféle. A szürke és a barna mintákban váltakozik márványos tarkítottságban színezete.

Schistura balteata – Háromöves kövicsík

Hengeres, tömzsi kis csíkféle, formára a Botia és a Pangio alakú csíkfélék közt mutatkozik. Úszói enyhén színesek, hátúszója foltos.

Schistura pridii – Hópárduccsík

Hosszúkás, hengeres, Pangio-szerű csíkféle, kontrasztos -és nagyon mutatós- fehér-fekete csíkozással.. .

Aborichthys elongatus – Rubinfarkú homokicsík

Hosszúkás testalkatú, inkább Pangio-csíkokra hasonlít, mintsem a hegyiforrás csíkokra. Farkúszója, és utánna több csík is még a testén rubinvörös, míg teste zöldes-barnás alapszínű, és kontrasztosan csíkozott, vagy márványosan mintázott, ez kortól és némileg egyedtől is függ.