Betta falx – Szumátrai harcoshal
Kihegyesedő hátúszóval rendelkező, karcsú, hosszúkás testalkatú harcoshalfaj. Testének alapszíne szürkés – barnás árnyalatokban változik, ivarérett hímeknél néha pár irizáló, csillogó pikkelyt is felfedezhetünk.
Betta simorum – Zöld harcoshal
A Betta simorum megtévesztésig hasonlít a peraki harcoshalra (Betta bellica), nagyon gyakori, hogy össze is tévesztik a két faj példányait. Megkülönböztetésük bonyolult feladat, leginkább pikkely – és úszósugárszámban különböznek egymástól.
Betta siamorientalis – Thaiföldi harcoshal
Kistestű, hosszúkás alkatú harcoshalfaj. Farok alatti úszója hegyes végű, hát- és farkúszója lekerekített. A halak fiatalon világosbarna alapszínűek, rajta hosszanti szürkés-feketés színnel, kevéssé mintázottak.
Melanotaenia australis – Nyugati szivárványhal
Hosszúkás, karcsú alakú, hegyes fejű szivárványhal, mely a nagyobbacska fajok közé tartozik. Alapszínét az ezüst jellemzi, háta acélkékes, míg oldalán számos, egymást rendszertelenül váltó fekete és narancssárga csík fut, de példányfüggően keveredhet a csíkok színébe zöldes, kékes, barnás árnyalat is.
Melanotaenia rubrostriata – Vörössávos szivárványhal
Magas hátú, nagyra növő szivárványhalfaj. Alapszíne leginkább az acélkék árnyalataival jellemezhető, amin vörös csíkok futnak, de idősebb korára általában a vörös csíkok olyan szélessé válnak, hogy olybá tűnik, mintha csak a kék alapszín lenne a csíkminta.
Melanotaenia trifasciata – Ékszerkalászhal
Viszonylag nagy termetű, akár 15 cm-esre is megnövő, aktív csapathal. Ajánlott legalább 6-8 egyedét együtt tartani, s ennyi halnak tágas helyre van szüksége, hogy kielégíthessék mozgásigényüket, javasolt legalább 200 liter biztosítása.
Bedotia geayi – Vörösfarkú kalászhal
Megnyúlt testű, karcsú hal. Viszonylag kicsi, hegyes fejjel rendelkezik. Teste ezüstös, illetőleg aranybarna alapszínt mutat. Halunk teste középső tájékán, hosszanti irányban elnyúló fekete sávot visel, s gyakran az alhasi régión is láthatunk ilyen mintázatot.
Ilyodon furcidens – Sárgafarkú patakpontyocska
Elnyújtott, hosszúkás, hengeres testű fogasponty. Áramvonalas alkata lehetővé teszi, hogy még gyorsabban mozgó vizekben is kényelmesen, gond nélkül ússzon, aktívan mozgó halak.
Neotoca bilineata – Kétcsíkú szkiffia
Kicsi, kedves halak, a nőstények – részben terhességük miatt – elég tömzsik általában, míg a hímek kecsesebb, karcsúbb felépítésűek. Alapszínezetük ezüstszürke, hasoldaluk fehéres.
Labidochromis caeruleus – Aranysügér
A malawi-tavi sügéreknél nagyjából megszokott formájú hal, testoldala széles, feje előreugrik, valamivel kevéséb torpedó-szerű az alakja. Előre hegyesedő feje a táplálék megszerzésében segíti a halakat, ugyanis szívesen vadásznak a kövek között, egyfajta görgetegzónás faj.
Mint tudományos neve is mutatja, az alapfaj kékes-ezüstös színezetű, a sárga populációkat felfedezésük után nagyon sokáig külön fajnak, alfajnak tekintették, mígnem hála a modern genetikai vizsgálatoknak kiderült, hogy ugyanarról a fajról beszélünk.