Jellemzők: lágy levél és szár

A Marsileák (mételyfüvek) többnyire a trópusokon és szubtrópusokon mocsári növényként, kétéltű módon élő vízipáfrányok. Nálunk csak egy fajuk fordul elő.

Az alámerült formában kultivált jávai moha rendkívül apró, üdezöld levelecskékkel pásztázott hajtásai a vízben lebegve, alacsonyan kúszva terjednek, gazdagon elágaznak és ily összevisszaságban egymás fölé növekednek. Ezáltal laza szerkezetű, laposan elterülő, sűrű mohapárnák keletkeznek.

Viszonylag kis növésű, általában 10-20 cm között marad, ritkán növekszik 30 cm fölé. Szárain egymás felett több tucat haragoszöld, kisméretű levélke nő.

Az érdes tócsagaz a természetben is víz alatt fejlődő, teljesen submers növény, melynek az esetek többségében még csak gyökere sem fejlődik. Kiváló úszónövény!
Tüskeszerűen vékony, üdezöld levélkéi körkörös helyzetben fejlődnek törékeny szára körül.

Tengelyüket és sugaraikat nem borítják kéregsejtek. Sugárörvük 5-8 tagú.

Nevével ellentétben nem moha, hanem algafaj, fonalas zöldmoszat. Így gyakorlatilag – egyes rendszerezési szempontok szerint – nem is tartozik a valódi növények közé.

Azon kevés süllőhínárok egyike, amelyik vörös színű leveleket fejleszt. Levelei a szár körül örvösen állnak, tollszerű hatást keltve.

Levelei finoman fésűsek, 4,5 cm hosszúak, többnyire ötösével-hatosával alkotnak levélörvöt. Szára akár még a 3 méter hosszúságot is elérheti.

Kétéltű, mocsári növény. Finom tollas, fésűs submers levelei vizalatt vöröses-narancsos árnyalatúak (feltéve, ha elegendő fényt kap és igényeit biztosítjuk), emers formájában világoszöldek, a 6 cm hosszúságot is elérik, és spirál alakban helyezkednek el a néha akár 80 cm-ig is megnövő száron.

Levélörvei 4, ritkábban 5 levélből alakulnak, amelyek tollazata a levélnyélnél kissé feljebb kezdődik. A levélhossz 1-2 cm, színe üdezöld.