Ameca splendens – Lepkepontyocska
A hal hátoldala szürkészöld, ezüstösfehér haloldala bíborfényű. Az oldalvonal fölötti pikkelyek színjátszóak és sötétebb színűek az alatta levőknél.
Allotoca dugesii – Darázspontyocska
Megnyúlt, de erős testű hal, keskeny faroknyéllel.A hím testoldalának alsó része aranysárga; a nőstényen kék, néha sötétebb színű csíkok futnak. A hím farok alatti úszója nem vesszőszerű, mint más elevenszülő fajokon, de a nőstényé jellemzően legyező alakú.
Characodon audax – Fekete fogasponty
A hal minden úszója lekerekített és koromfekete. Testszíne a hátoldalon egyenletesen szürke, a testoldal alsóbb részein világosabb.
Skiffia francesae – Fénylőtestű szkiffia
Magas hátú halak, magas és lekerekített úszókkal. Alapvetően szürkés színezetűek, ami a nőstények esetében kifejlett korban is jellemző színezet marad.
Xenotoca eiseni – Eisen fogasponty
A hal faroknyelén ragyogó narancssárga és vörös foltok láthatók, melyek a hímeken élénkebbek. Színe a hátúszó előtt sárgásbarna, máshol fémes kékeszöld.
Xiphophorus nezahualcoyotl – Színjátszó kardfarkú hal
A sárgásfehér hal oldalát szeszélyesen előbukkanó foltok tarkítják, és sötét szélű pikkelyei közül néhány cikcakk vonalban helyezkedik el. Oldalról megvilágítva teste némileg ibolyafényű.