Jellemzők: mindenevő

Mivel ez a sárgászöldes hal áttetsző, beleolvadhat a háttér színébe. A hímek testének hátulsó részén a hát- és a farok alatti úszóig sötét foltok vannak.

A megnyúlt testű hal hátoldala sötét, haloldala világos, ezüstös árnyalatú. Oldalán az orrtól a faroknyélig sötét, cikcakk vonal húzódik, és a testet két különböző színű területre osztja.

Olívazöld hátoldalú és ezüstös hasú pontylazac. Oldalán világos kékeszöld színjátszó vonal fut végig a szem felől a faroknyélig.

Ez a különleges hal arról nevezetes, hogy nincs szeme. Teste oldalról nézve kissé ívelt és majdnem jellegtelen, ezüstös fényű, egyszínű rózsaszín.

Testét számos, kormos fekete sáv övezi az arcorr csúcsától kezdődően a faroknyél végéig. Sárgásfehér alapszíne csekély mértékben megjelenik a három középső sáv közepén is.

A hal haloldalának elülső része feltűnően gömbölyű. Színe vörösesbarna, hátoldala sötétebb, haloldala ezüstös.

Nyújtott alakú, oldalt kissé lapított. A hím karcsúbb, ezenkívül úszóhólyagja áteső fényben nézve ívelten elhegyesedő.

E hal alakja jellemző a baltahasúlazacokéra; haloldala rendkívül mély, hátoldala egyenes. Az oldalvonal fölött világos krémsárga, alatta ezüstös-szürke.

Világosbarna testén számos sötét szegélyű pikkely van, ezért kinézete kissé tarka. Oldalát három sötét színű, tojásdad folt díszíti, melyek között kisebbek is megjelenhetnek a hal hangulatától függően.

A Pyrrhulina nembe kb. 25 faj tartozik, de sokukat csak fogazatuk alapján lehet megkülönböztetni.