Jellemzők: Myanmar

A hal farokúszója a központi, tüskeszerű úszósugárba szűkül össze. A szebb példányok színe aranybarna, pikkelyeik jól láthatóak; a hosszú alapú hátúszó és farok alatti úszó szegélye kék, illetve vörös.

Hosszúkás ovális testű, finom, halványkék színű gurámi. Rendkívül gyakori faj, könnyen tartható, kezdők számára ideális választás.

A hal teste többnyire karcsú, de a hátúszó előtt egy feltűnően magas rész van. A szép példányok színe aranybarna.

Valamivel kisebb a szivárványos guráminál, mégis gyakran összetévesztik vele, de több és keskenyebb csíkja van. A kicsiny végállású száj fölött egy feltűnő duzzanat van, amely a bőrnek a felső állkapocs fölött való megvastagodásának következménye, s elsősorban ivarérett hímeknél fordul elő, innen származik köznapi neve.

Viszonylag nagy termetű faj. A száj kicsiny, az ajkak vastagok, duzzadtak, a pikkelyek viszonylag nagyok.

A Csíkfélék (Cobitidae) családjába tartozó megnyúlt testű, angolnaszerű hal. A farokvég oldalról igen lapított. Az aranybarna színű, sötét pettyekkel tarkított, rendkívül megnyúlt alakú testét igen kis pikkelyek fedik, amelyek mélyen be vannak ágyazódva a bőrbe, de helyenként egészen hiányozhatnak is.

E tökéletesen áramvonalas testű csík színe sárgásszürke, oldalának alsó része és a hasa világosabb, ezüstös árnyalatú. Hátoldalán egy sötét csík húzódik végig, faroknyelét is sötét sáv övezi.

A halvány, fémes aranyszínű hal felső oldalán sötét, láncszemszerű mintázat húzódik; a kifejlett példányok mintázata lenyúlhat a testoldalra. A láncminta alsó része az orrtól a farokúszóig húzódó sötét vonalat alkot.

Ezüstösszürke színű hal, oldalai kissé világosabbak, a hasa fehér. Oldalán elszórtan sötét pettyek fordulnak elő, főként a test hátulsó részén.