Jellemzők: nagy (több 200 liternél)

Elmosódó sötétebb foltok és függőleges sávok tarkítják az ezüstöszöld színű hal testét. A mellúszó, a hasúszó és a farokúszó rózsaszínes árnyalatú lehet.

A fajnak sok színváltozata van, melyeket különböző, nem elismert tudományos nevekkel illettek. Alapszíne fémeskék, melyen sötét, függőleges csíkmintázat látható.

Oldalról lapított, megnyúlt testű hal. Az ivarérett hímek sötét kékesfekete színűek, testük közepén a farokúszó tövénél végződő, széles, ezüstöskék sáv fut végig.

Az ivarérett hímek testén a kék, fekete és barna színek kombinálódnak; a homlokon egy ezüstös világoskék sáv húzódik keresztül a szem fölött, ami a test középvonala fölött fut tovább a testen. A másik sáv a középvonal alatt helyezkedik el.

A hal ezüstösbarna testét egymástól egyenlő távolságra elhelyezkedő, vonalat alkotó sötét pontok fedik. Egy sötét, vízszintesen fekvő, töredezett foltok alkotta sáv fut a kopoltyúfedőtől a farokig.

A torpedó alakú hal színe az ezüstös kékesszürkétől a gyöngyházfényű zöldig vagy sárgáig változik. Az orrtól a farokúszó tövéig sötét sáv húzódik.

A test elnyújtott, kissé torpedószerű. Ezüstös kékesszürke alapon szabálytalan foltok borítják, mely az úszókra is átterjed.

A test a nagy és hegyes fejtől kezdődően hátrafelé jelentősen kiszélesedik. Oldalról igen lapos, és a kor előrehaladtával egyre aránytalanabbnak tűnik.

A hal domború hátoldalához képest hasoldala lapos. A hímek élénksárga testét halványbarna sávok keresztezik; úszóik egyszínű sárgák, a farokúszón ikrafoltok vannak.

A test közepesen magas, jellegzetes bölcsőszájú hal forma. Oldalait és fejét igen jellegzetes barnás-vöröses alapon kékesen irizáló foltok borítják.