Melanotaenia splendida – Keleti szivárványhal
Hosszúkás, megnyúlt testű, kihegyesedő fejű szivárványhal. Mint rokonai, ő is osztott, két részből álló hátúszóval rendelkezik.
Badis badis – Kéksügér
A színváltozatok száma olyan nagy, hogy a színezet ismertetése lehetetlen. A hímek általában sötétkék vagy feketés alapon vöröses foltokból összetevődő keresztsávosak, a sávok azonban az ivás idején eltűnnek, s egyenletesen sötét színnek adnak helyet.
Bedotia madagascariensis – Madagaszkári kalászhal
Hosszúkás, megnyúlt testű hal, felső állású szájjal. Ezüstös alapszíne sok helyen aranybarnás árnyalatban tündököl. Hangsúlyos a test közepén, hosszanti irányban végighúzódó fekete csík, gyakran egy rövidebb sötét sáv a hasoldalon is megfigyelhető.
Melanotaenia boesemani – Boeseman-szivárványhal
Teste kétszínű; a fej és mellrésze része acélkék, sötét keresztcsíkokkal, a hátulsó egyszínű sárga. A kék testközép táján sárgába megy át, és a farok felé tűzpiros színű, fehérrel szegett úszókkal.
Melanotaenia fluviatilis – Folyami szivárványhal
Az ezüstös ibolyaszínű hal teste sárga és kék árnyalatokat is tartalmaz. Keskeny, vízszintes csíkjai a pikkelyek sötétebb sarkai miatt alakulnak ki.
Melanotaenia herbertaxelrodi – Axelrod-szivárványhal
Rokonaihoz hasonlóan közepesen nyújtott, gabonaszemet formázó testű hal, viszonylag magas háttal. Feje kicsi, előreugró. Alapszínét az egész testét borító zöldes-aranysárga pikkelyek adják.
Melanotaenia maccullochi – Ausztráliai szivárványhal
Az aranyló fémeskék színű hal hát- és hasoldala egyformán ívelt. A testét fedő számos vízszintes vonalat apró vörösesbarna pontok alkotják (a színhatás függ az oldalvilágítás mennyiségétől).
Andinoacara pulcher – Kék akara
A homlok széles és a kor előre haladtával egyre íveltebbé válik. A halak testhossza 15, maximum 16 cm-ig terjedhet, de már a 7— 8 cm hosszú állat jellemzően ivarérett.
Színét illetően az összbenyomás kékeszöld, az oldalakon, a kopoltyúfedőkön és az úszókon borvörös, sorokban elrendeződött foltok és fényes vonalak vagy pontok helyezkedhetnek el.
Pethia ticto – Kétpettyes díszmárna
Mérsékelten nyúlánk testalkatú, a hát- és hasvonal egyenlően ívelt, kétoldalt karcsú. A ferdén emelkedő szájrés mellett nincs bajusz.
Enteromius walkeri – Ghanai márna
Ennek az afrikai fajnak a teste nem olyan mély, mint az ázsiai márnáké, viszont megnyúltabb. Színe aranybarna, pikkelyei jól láthatók.