Synodontis velifer – Ghánai hátonúszóharcsa
Akváriumokban ritkán látott vendég, külsőre némileg emlékeztet a Synodontis eupterusra. Korábban gyakran félreazonosították.
Hemichromis letourneuxi – Nílusi bíborsügér
Bíborpiros alapszínű, akárcsak rokon fajai. Testén sok pici, kékesfehér foltocska van.
Synodontis nigrita – Fekete hátonúszóharcsa
A természetben az egyik leggyakoribb tollasbajszú harcsafaj, aránylag nagyobb méretet is elérhet. Arany színváltozatát is kitenyésztették.
Protopterus dolloi – Kongói gőtehal
Angolnaszerű hal, teste megnyúlt és hosszú. Szürkés alapszínezetét szabálytalanul elhelyezkedő sötétszürke-fekete foltok tarkítják.
Fundulopanchax scheeli – Scheel kék fogaspontya
Acélos-hamvas kék alapszínezetű, rajta apró piros foltokkal, ezért összetéveszthető más hasonló killikkel (pl. acélkék cifra fogasponty).
Synodontis ocellifer – Szemfoltos hátonúszóharcsa
Halványbarnás alapszínű testén néhány nagy fekete pötty van, melyek közepe a test színét mutatja idősebb korára, innen származik neve is.
Hemichromis lifalili – Vérvörös tarkasügér
Testének alapszíne vérvörös, rajta apró fehéres-kékes pöttyök tömkelegével. Kopoltyúfedőjének végénél egy sárga keretes zöld folt található, és oldalán is van egy fekete folt.
Polypterus senegalus – Szenegáli sokúszós csuka
Hosszúkás, kígyószerű teste van, széles fejjel amin nagy száj található. Színezete egyszerű szürkésbarna, bár gyakran ezüstösen csillog.
Epiplatys dageti – Vöröstorkú díszcsuka
Hosszúkás, egyenes hátú hal, szája is felső nyílású, egyértelműen látszik rajta vízszíni életmódja. Akváriumban is az úszónövények közt pihen a víz legfelsőbb régiójában.
Vallisneria spiralis – Közönséges valiznéria
Hosszú, szalagos levelei maximum 50 cm hosszúra és 12 mm szélesre nőnek, általában világoszöld színűek. Virágzata és a virágok megtermékenyülési módja a V.